Hitelveink

Egyházunk hitelvei összesen 27 pontban vannak megfogalmazva. Ezen az oldalon egy rövid összefoglaló olvasható – minden rész végén link található a teljes szöveghez.

• 01. Isten Igéje
• 02. A Szentháromság
• 03. Az Atya Isten
• 04. A Fiú Isten
• 05. A Szentlélek Isten
• 06. A teremtés
• 07. Az ember természete
• 08. A nagy küzdelem
• 09. Krisztus élete, halála és feltámadása
• 10. A megváltás élménye
• 11. Az egyház
• 12. A maradék és küldetése
• 13. Krisztus testének egysége
• 14. A keresztség
• 15. Az Urvacsora
• 16. Lelki ajándékok és szolgálatok
• 17. A prófétaság ajándéka
• 18. Isten törvénye
• 19. A szombat
• 20. A sáfárság
• 21. Keresztény viselkedés
• 22. A házasság és a család
• 23. Krisztus szolgálata a mennyei templomban
• 24. Krisztus második eljövetele
• 25. Halál és feltámadás
• 26. A millennium eseményei és a bűn vége
• 27. Az új föld

Isten, az örökkévaló Fiú testté lett Jézus Krisztusban. Õáltala teremtetett minden, benne nyilvánvalóvá lett Isten jelleme, általa beteljesedett az emberiség megváltása és általa ítéltetik meg a föld. Az örökké igaz Isten igaz emberré lett Jézus Krisztusban. A Szentlélek által fogantatott és Szûz Mária szülte. Emberként élt, mint ember megkísértetett, de tökéletes megtestesítõje volt Isten igazságosságának és szeretetének. Csodái tanúsították Isten hatalmát és bizonyították, hogy Õ a megígért Messiás. Önként vállalta a szenvedést és a keresztfa halálát helyettünk, a mi bûneinkért, feltámadt a halálból és közbenjár értünk a mennyei szentélyben. Újra eljön dicsõségben, hogy népét végleg megszabadítsa és mindent újjá tegyen.A teljes szöveg itt olvasható.

Az örökkévaló Szentlélek Isten együttmûködött az Atyával és a Fiúval a teremtésben, a testetöltésben és a megváltásban. Õ ihlette a Szentírás íróit, Õ hatotta át Krisztus életét erõvel. Õ vonzza és gyõzi meg az embereket, és megújítja, Isten képére formálja azokat, akik erre vágyakoznak. Azért küldte el az Atya és a Fiú, hogy mindig gyermekeivel legyen. A Szentlélek ad az egyháznak lelki ajándékokat és arra képesíti, hogy Krisztus testeként szolgáljon. A Szentírással összhangban Õ vezet el minden igazságra. A teljes szöveg itt olvasható.

Isten mindenkinek a Teremtõje. A Szentírásban kinyilatkoztatta teremtõ munkájának hiteles történetét. Hat nap alatt alkotta az Úr a mennyet, a földet és minden földi élõlényt, a hét hetedik napján megpihent. Ezt a napot – szombatot – tette teremtõi munkája örök emlékezetéül. Az elsõ emberpár, mint a teremtés koronája Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. Nékik adatott a föld feletti uralom és az õ felelõsségük volt, hogy vigyázzanak rá. Amikor a teremtés befejezõdött, Isten dicsõsége kijelentette: “Ímé igen jó”. A teljes szöveg itt olvasható.

Az elsõ emberpár Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve. Mint személy, hatalmat és szabadságot kapott, hogy gondolkodhasson és cselekedhessen. Az ember oszthatatlan egység:test, lélek és szellem. Bár szabad lény, mégis Istentõl függ. Amikor õsszüleink nem engedelmeskedtek Istennek és megtagadták Istentõl való függõségüket, elveszittték Isten elõtti kiváltságukat. Isten képe összetört bennük, és a halál hatalmába kerültek. Utódaik ezt a megromlott természetet és ennek következményeit örökölték. Gyengeségekkel és bûnös hajlamokkal születnek. De Isten megbékéltette magával a földet Krisztusban, és Szentlelke által a bûnbánó, halandó emberben helyreállítja Alkotónk képmását. Isten az embereket dicsõségére termtette és azért hivta el, hogy szeressék Õt és egymást, és viseljenek gondot környezetükre. A teljes szöveg itt olvasható.

Az emberiség is belebonyolódott az Isten és Sátán közötti nagy küzdelembe, ami Isten jelleme, törvénye és a világmindenség fölötti uralom kérdése körül forog. A harc a mennyben kezdõdött, amikor egy szabadakaratú teremtett lény önmagát felmagasztalva Isten ellenségévé, Sátánná vált, és az angyalok egy részét is fellázította. Lehozta a földre a lázadás szellemét, amikor Ádámot és Évát bûnbe vitte. A bûn okozta az emberiség életében az istenképûség teljes összetörését, a teremtett világ rendjének felbomlását és a vízözön idején a teljes pusztulást. Az egész teremtett világ figyeli ezt az egész világegyetemet érintõ küzdelmet, amelynek színtere a föld. De Isten szeretete végül is igazolódik. Krisztus, hogy segítse népét a harcban, elküldi Szentlelkét és a jó angyalokat, akik az üdvösség útjára vezetnek, védenek és oltalmaznak. A teljes szöveg itt olvasható.

Jézus Krisztus tökéletesen engedelmeskedett Isten akaratának. Isten bûneink jóvátételének egyetlen módját Krisztus életével, szenvedésével, halálával és feltámadásával adta meg, hogy azoknak, akik hittel elfogadják ezt a váltságot, örök életük lehessen, és az egész teremtett világ jobban megértesse a Teremtõ állandó és szent szeretetét. Tökéletes engesztelés igazolja a törvény igazságosságát és Isten könyörülõ jellemét, mert elítéli ugyan bûnünket, de meg is bocsátja. Krisztus halála helyettesítõ és engesztelõ, megbékéltetõ és átalakító. Krisztus feltámadása Istennek a gonosz erõk feletti diadalát hirdeti. Azoknak, akik a megváltást elfogadják, végsõ gyõzelmet biztosít a bûn és a halál felett. Nyilvánvalóvá teszi Jézus Krisztus hatalmát, aki elõtt mennyen és földön minden térd meghajol. A teljes szöveg itt olvasható.

Isten – állandó szeretetébõl és kegyelmébõl – Krisztust, aki nem ismert bûnt, bûnné tette értünk, hogy õbenne Isten igazsága legyünk. A Szentlélek vezetésével tudatára ébredünk szükségünknek, beismerjük bûnösségünket, megbánjuk vétkeinket és hiszünk Jézusban mint Urunkban és Krisztusunkban, aki példaképünk és meghalt helyettünk. A megváltás hit által a miénk, amiben az Ige isteni ereje által Isten kegyelmi ajándékaként részesültünk. Krisztus megigazít bennünket, Isten pedig fiaivá és leányaivá fogad és megszabadít a bûn uralma alól. A Lélek által újjászületünk és megszentelõdünk. A Lélek megújítja elménket, beírja Isten szeretettörvényét szívünkbe, és ha benne maradunk, erõt ad a szent élet folytatásához. Az isteni természet részeseivé leszünk és bizalmunk lehet a megváltásban most és az ítéletkor. A teljes szöveg itt olvasható.

Az egyház a hívõk közössége, akik Jézus Krisztust Uruknak és Megváltójuknak vallják. Az Ótestamentum korában élõ népe folytatásaként Isten minket is a világból hívott ki. Az istentiszteletre, a közösségvállalásra, az ige meghallására, az úrvacsora megünneplésére, az egész emberiség szolgálatára és az evangélium egész világon való hirdetésére léptünk közösségre egymással. Az egyház Isten családja. Isten gyermekeivé fogadta tagjait, akik a megújított szövetség szerint élnek. Az egyház Krisztus teste, a hit közössége, amelynek Krisztus a feje. Az egyház Krisztus menyasszonya, akiért meghalt, hogy megtisztítsa és megszentelje azt. Diadalmas visszatértekor dicsõséges egyházat állít maga elé, minden korból azokat a hívõket, akiket vérén megváltott, akiken nincs szeplõ vagy sömörgözés, hanem szentek és feddhetetlenek. A teljes szöveg itt olvasható.

Az egyetemes egyházat azok alkotják, akik õszintén hisznek Krisztusban; de az utolsó idõkben, amikor a hitehagyás kiteljesedik, lesz egy maradék nép, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét. Ez a maradék hirdeti az ítélet elérkezését, a Krisztus általi megváltást és Krisztus második eljövetelét. A három angyal a Jelenések könyve 14. fejezetében jelképezi ezt az üzenetet, ami a mennyben folyó ítélet idején hangzik és a földön bûnbánatot és megújulást eredményez. Ez az üzenet minden hívõt felhív arra, hogy vegyen részt az evangélium világszéles hirdetésében. A teljes szöveg itt olvasható.

Az egyház egy test, amelynek sok tagja van, akiket Isten kihívott minden nemzetbõl, ágazatból, nyelvbõl és népbõl. Krisztusban újjáteremtettünk. Az egyházat nem oszthatják meg faji, kulturális, mûveltségi különbségek. Nem lehet szétválasztani az alacsonysorsúakat és magasabb osztályhoz tartozókat; szegényeket és gazdagokat; férfiakat és nõket. Krisztusban mindannyian egyenlõek vagyunk, akiket vele és egymással egy Lélek tart közösségben. Részrehajlás és fenntartás nélkül szolgálnunk kell. Minket is szolgálnak. A Szentíráson keresztül – amelyben Jézus Krisztus önmagát nyilatkoztatta ki – mindannyian ugyanannak a hitnek és reménységnek vagyunk részesei, és ezt bizonyságul hirdetjük mindeneknek. Ennek az egységnek forrása a Szentháromság egylényegûségében van, aki gyermekének fogadott minket. A teljes szöveg itt olvasható.

A keresztség által megvalljuk Jézus Krisztus halálába és feltámadásába vetett hitünket, és bizonyságot teszünk arról, hogy meghaltunk a bûnnek és új életben akarunk járni. Tehát elfogadjuk Krisztust Urunknak és Megváltónknak, az Õ gyermekei leszünk és az Õ egyházának tagjaivá fogadnak. A keresztség Krisztussal való szövetségünknek, bûneink bocsánatának és a Szentlélek befogadásának a jelképe. A keresztség vízbemerítéssel történik. Feltétele a Jézusban való hit és az egyértelmû bûnbánat. Megelõzi a Szentírás tanulása, és a tanítások elfogadása. A teljes szöveg itt olvasható.

Az úrvacsorában magunkhoz vesszük Jézus testének és vérének jelképeit, és ezzel kifejezzük, hogy hiszünk benne mint Urunkban és Megváltónkban. Ebben a szertartásban Krisztus jelen van, hogy megerõsítse népét. Részvételünk által az Úr halálát hirdetjük, amíg õ eljön. A vacsorára való felkészülés önvizsgálattal, bûnbánattal és bûnvallással jár. A Mester elrendelte a lábmosás szertartását a megismételt megtisztulás jelzésére, és annak kifejezésére, hogy készek vagyunk krisztusi alázattal egymásnak szolgálni és szeretetben egyesülni. Az úrvacsorában minden hívõ keresztény részt vehet. A teljes szöveg itt olvasható.

Isten minden korban egyháza minden tagjának lelki ajándékokat ad, melyek felhasználásával szeretettel kell szolgálniuk az egyház és az egész emberiség közös javára. Ezek az ajándékok – amelyeket Isten a Szentlélek közremûködésével oszt szét a tagok között – minden olyan képességet hordoznak, amelyekre az egyháznak Istentõl rendelt feladatai teljesítéséhez szüksége van. A Szentírás szerint ilyen ajándék például a hit, a gyógyítás, a prófétálás, a prédikálás, a tanítás, az ügyintézés, a megbékítés, a könyörület, az emberek megsegítését szolgáló önfeláldozás és jótékonyság. Egyes tagokat Isten elhívott és Lelke által alkalmassá tett az egyház által is elismert pásztori, evangélizáló, apostoli, illetve tanítói szolgálatra, amelyek különösen szükségesek tagok szolgálatra és az egyház lelki érettségre való neveléséhez, valamint a hit egységének és Isten megismerésének elõsegítéséhez. Amikor a tagok Isten sokszínû kegyelmének hû sáfáraiként használják e lelki ajándékokat, az egyház védve van a hamis tanítások romboló befolyásától, növekszik Istenben, erõsödik a hitben és a szeretetben. A teljes szöveg itt olvasható.

A Szentlélek egyik ajándéka a prófétálás. Ez az ajándék a maradék egyház egyik azonosító jele, és Ellen G. White szolgálatában nyilvánult meg. Az Úr követeként írt mûvei az igazság maradandó és hiteles forrásai, amelyek vigasztalnak, eligazítanak, tanítanak és javítanak. Továbbá világossá teszik, hogy a Biblia az a mérce, amellyel minden tanítást és tapasztalatot ellenõrizni kell. A teljes szöveg itt olvasható.

Isten törvényének magasztos elveit a Tízparancsolat foglalja magában, és Krisztus élete szemlélteti. Ezek az elvek minden kor minden emberére kötelezõek. Kifejezik Isten szeretetét, valamint az ember viselkedésére és kapcsolataira kiterjedõ akaratát és szándékát. E szabályok képezik az Isten és népe közötti szövetség alapját és Isten ítéletének mércéjét. A Szentlélek közremûködésével megmutatják, mi a bûn, és ráébresztik az embert arra, hogy szüksége van Megváltóra. Az üdvösség kegyelembõl van, és nem cselekedetekbõl, de gyümölcse a Tízparancsolat iránti engedelmesség. Az engedelmesség fejleszti a keresztény jellemet és a jóság érzetét kelti az emberben. Bizonyítja, hogy szeretjük az Urat, és érdeklõdünk embertársaink sorsa iránt. A hitbõl való engedelmesség tanúsítja, hogy Krisztusnak van hatalma életünk átalakítására, és ez hitelt ad a keresztény bizonyságtevésnek. A teljes szöveg itt olvasható.

Az áldott Teremtõ a teremtés hat napja után megnyugodott a hetedik napon, és a szombatot minden ember számára a teremtés emlékeztetõjeként alapította. Isten megváltoztathatatlan törvényének negyedik parancsolata mindenkit ara kötelez, hogy e hetedik napi szombatot pihenéssel, istentisztelettel és – Jézusnak, a szombat Urának tanítása és gyakorlata szerinti – szolgálattal tartsa meg. A szombat Istennel és egymással való örömteli közösség napja, Krisztus általi megváltásunk jelképe, megszentelõdésünk jele, hûségünk záloga, Isten országában való örökkévaló jövõnk elõíze. A szombat az Isten és népe közötti örök szövetség örökké tartó jele. E szent nap estétõl estéig, napnyugtától napnyugtáig való megtartása Isten teremtõ és megváltó cselekedetének megünneplése.A teljes szöveg itt olvasható.

Mi Isten sáfárai vagyunk, akikre idõt, alkalmakat, képességeket, anyagiakat bízott, és ránk bízta a föld kincseit és erõforrásait is. Isten iránti kötelességünk, hogy ezeket helyesen használjuk. Azzal ismerjük el Isten tulajdonjogát, hogy: híven szolgáljuk õt és embertársainkat; visszaadjuk neki a tizedet, adakozunk az evangélium hirdetésére, egyháza fenntartására és fejlesztésére. Sáfárnak lenni kiváltság, amelyet Istentõl kaptunk, hogy fejlõdjünk a szeretetben, legyõzve az önzést és a kapzsiságot. A sáfár örül azoknak az áldásoknak, amelyekben az õ hûsége eredményeként mások részesülnek. A teljes szöveg itt olvasható.

Isten elhívott bennünket, hogy istenfélõ nép legyünk, akik a menny elveivel összhangban gondolkozunk, érzünk és cselekszünk. Hogy a Lélek kialakíthassa bennünk Urunk jellemét, csak olyan dolgokkal foglalkozzunk, ami krisztusi tisztaságot, egészséget és örömet ad életünkben. Ez azt jelenti, hogy szórakozásunk és kapcsolataink megfelelnek a keresztény ízlés és szépség legmagasabb szabályainak. Tudatában vagyuk annak, hogy kulturális különbségek vannak köztünk, de igyekszünk egyszerûen, szerényen és rendesen öltözködni, ahogy illik azokhoz, akiknek igazi szépségét nem a külsõ díszítése, hanem a szelíd és nyugodt lélek hervadhatatlan ékessége adja meg. Ez azt is jelenti – mivel testünk a Szentlélek temploma -, értelmes módon kell róla gondot viselnünk. Kellõ mozgás és pihenés mellett a lehetõ legegészségesebb étrendet követjük, és tartózkodunk a Szentírás által tisztátalannak minõsített ételektõl. Mivel a dohányzás és az alkoholos italok fogyasztása, valamint a gyógyszerek és narkotikumok felelõtlen alkalmazása árt a testünknek, ezektõl is tartózkodunk. Inkább olyan dolgoknak adunk helyet az életünkben, amelyek gondolatainkat és testünket Krisztus hatása alá vonják, aki azt akarja, hogy jók, egészségesek és boldogok legyünk. A teljes szöveg itt olvasható.

A házasságot Isten Édenben alapította egy férfi és egy nõ élethosszig tartó szeretetközösségévé, amelyet Jézus is megerõsített. A keresztény számára a házasságkötés Istennek és a házastársnak tett fogadalmat jelenti, és e kapcsolatnak csak közös hitet valló társak között szabad létrejönnie. Kölcsönös szeretet, megbecsülés, tisztelet és felelõsségtudat az összetartó ereje e közösségnek, amelynek a Krisztus és egyháza közötti szeretetet, szentséget, közelséget és állandó kapcsolatot kell tükröznie. A válásról Jézus azt tanította, hogy házasságtörést követ el az az ember, aki paráznaság okán kívül házastársától elválik és mással házasságra lép. Bár lehetnek olyan családi kapcsolatok, amelyek távol állnak az eszményitõl, a Krisztusban egymásnak teljesen elkötelezett házastársak a Szentlélek vezetésével és a gyülekezet segítségével eljuthatnak a szeretetben való egységre. Isten megáldja a családot, és azt akarja, hogy tagjai hozzásegítsék egymást a teljes érettség eléréséhez. A szülõk neveljék gyermekeiket az Úr iránti szeretetre és engedelmességre. Szóval és példamutatással tanítsák meg nekik, hogy Krisztus szeretettel, gyengéden, tapintatosan fegyelmez, és azt akarja, hogy õk is testének részeivé, Isten családjának tagjaivá legyenek. A családi kapcsolat elmélyítése az utolsó evangéliumi üzenet egyik jellemzõje. A teljes szöveg itt olvasható.

A mennyben van az igazi templom. Az Úr építette, nem ember. Abban a templomban Krisztus szolgál értünk, utat nyitva a hívõknek azokhoz az áldásokhoz, amelyeket a kereszten egyszer s mindenkorra bemutatott engesztelõ áldozata elérhetõvé tett. Mennybemenetelekor elkezdte közbenjárói szolgálatát mint nagy Fõpapunk. 1844-ben – a 2300 napos prófétikus idõszak végén – kezdõdött engesztelõ szolgálatának második és egyben utolsó szakasza. Ezt a vizsgálati ítéletet, amely hozzájárul a bûn végleges felszámolásához, az õsi zsidó templom engesztelés napi megtisztítása elõképezte. Abban a jelképes szolgálatban az áldozati állatok vére tisztította meg a templomot, de a mennyei dolgok Krisztus vérének tökéletes áldozata által tisztulnak meg. A vizsgálati ítélet megmutatja a mennyei lényeknek, hogy a halottak közül ki aludt el Krisztus gyermekeként, és ezért méltó az elsõ feltámadásra. Ez az ítélet azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az élõk közül ki Jézusé: ki az, aki megtartva a parancsolatokat és Jézus hitét, felkészült az elváltozásra és az Isten örök országába való bemenetelre. Ez az ítélet igazolja Isten döntését; azt, hogy üdvözíti azokat, akik hisznek Jézusban, és kinyilatkoztatja, hogy az Istenhez mindvégig hívek öröklik országát. Krisztus eme szolgálatának befejezésével – a második advent elõtt – lezárul a kegyelemidõ. A teljes szöveg itt olvasható.

Krisztus második eljövetele az egyház áldott reménysége, az evangélium csodálatos csúcspontja. A Megváltó valóságosan, személyesen, az egész világon láthatóan fog eljönni. Amikor visszatér, feltámasztja a halott igazakat, és az élõ igazakkal együtt megdicsõíti és a mennybe viszi õket. A hitetlenek pedig meghalnak. Az összes prófécia majdnem teljes mértékben megvalósult. Ez a tény és a világ jelenlegi állapota azt mutatja, hogy Krisztus eljövetele küszöbön van. Isten nem nyilatkoztatta ki ennek az eseménynek az idejét, de arra figyelmeztet, hogy legyünk mindig készen. A teljes szöveg itt olvasható.

A bûn zsoldja a halál. De Isten, aki egyedül halhatatlan, örök életet ad majd megváltottainak. Addig a napig a halál minden ember számára öntudatlan állapot. Amikor Krisztus, aki a mi életünk, megjelenik, a feltámadt igazak és az élõ igazak megdicsõülnek, és felvitetnek, hogy találkozzanak Urukkal. A második feltámadás, a gonoszok feltámadása ezer évvel késõbb lesz. A teljes szöveg itt olvasható.

A millennium az az ezer esztendõ, amelyben Krisztus – az elsõ és második feltámadás között – szentjeivel a mennyben uralkodik. Ez idõ alatt a halott gonoszok felett ítélkeznek; a föld teljesen kihalt lesz, élõ emberek nélkül; de Sátán és angyalai foglalják el azt. Az ezer esztendõ végén Krisztus leszáll szentjeivel és a Szent Várossal a mennybõl a földre. Ekkor a halott gonoszok feltámadnak, Sátán és angyalai körülveszik a várost; de az Istentõl küldött tûz megemészti õket, és megtisztítja a földet. A világegyetem örökre megszabadul a bûntõl és a bûnösöktõl. A teljes szöveg itt olvasható.

Az új földön, ahol igazság lakozik, Isten örök otthont ad a megváltottaknak, és tökéletes környezetet az örök élethez – szeretetet, örömöt és tanulási lehetõséget az Õ közelében, mert Isten ott lakik népével. A szenvedés és halál elmúlt. A nagy küzdelem befejezõdött, bûn nem lesz többé. Minden, élõ és élettelen azt hirdeti, hogy Isten szeretet; és Õ uralkodik örökké. A teljes szöveg itt olvasható.

 Ámen.

A mû eredeti címe: Seventh-day Adventists Believe… A Biblical Exposition of 27 Fundamental Doctrines
Ministerial Association, General Conference of Seventh-day Adventists
6840 Eastern Aveneue NW., Washington, D. C. 20012 – USA.
Fordította: Bánfiné Roóz Magda, Zarkáné Teremy Krisztina
Lektorálta: Erdélyi László, Kárpáti Petronella, Dr. Murányi R. Árpád
Tördelõ: Vaczlavik Júlia
Felelõs kiadó és szerkesztõ: SZILVÁSI JÓZSEF
© Advent Kiadó ISBN szám: 963 9122 08 4 Kiadja: az Advent Kiadó 1171 Budapest, Borsfa u. 55, Magyarorszag.