A szív a mellkas középso-bal oldalán helyezkedik el és a tüdobol érkezo oxigéndús vért pumpálja a test minden részébe, ellátva ezzel az összes sejtet az élethez nélkülözhetetlen anyagokkal. A szervezet igényeitol függoen a szív automatikusan végzi munkáját, tehát minél nagyobb erot fejt ki valaki, annál több vért pumpál a különbözo szervekbe és kevesebbet, amikor pihen. Ez naponta kb. 100,000 összehúzódást jelent!

Amikor a szív összehúzódik (szisztolé), az üregeiben felgyülemlett vért az erekbe pumpálja. Ilyenkor – bár az egészséges erek rugalmasak és tágulni képesek – megno bennük a vér nyomása. Tehát a vérnyomás alatt azt a nyomást értjük, amit az áramló vér az erek belso falára gyakorol. Az ilyenkor mérheto legmagasabb értéket szisztolés vérnymásértéknek nevezzük. Az orvos amikor a beteggel közli vérnyomását, általában ezt említi eloször.

A szív összehúzódását elernyedés (diasztolé) követi, a szív kitágul és újratöltodik friss vérrel. E folyamat alatt az erekben a vér nyomása csökken, hiszen a korábban odapumpált vér tovább megy. Az ilyenkor mérheto legalacsonyabb nyomásértéket diasztolés vérnyomásértéknek nevezzük. Ez a második szám melyet az orvos közöl.

A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (mmHg), vagyis annak a higanyoszlopnak a mm kifejezett magassága, amelynek egyenlo a nyomása a vér érbeli nyomásával.

Miért van a vérnek nyomása?

A vér szállítja testünk minden sejtjéhez a tápanyagot és az oxigént, és vezeti el a sejtektol a káros anyagcseretermékeket. A csere a hajszálerek vékony falán keresztül megy végbe. A gyenge hajszálerekben normális körülmények között elenyészoen kicsi a vérnyomás. Ahhoz azonban, hogy a vér eljuthasson ezekhez a szuk csövekhez, eros nyomásra van szükség a veroerekben. Természetesen nem csak a vér továbbhajtásához van szükség nyomásra, hanem ahhoz is, hogy a vér feljusson a fejünkbe.

A folyamat arra hasonlít, mint amikor a kert öntözéséhez egyetlen vastagabb locsolócsövet több kicsi csore ágaztatunk szét: ha a csövek vékonyak és ráadásul a vizet egy domboldalra kell feljuttatnunk, akkor komoly nyomásra van szükség, hogy minden virág vízhez jusson. A vér nyomása tehát nagyon is szükséges dolog. A vér mozgását a szív ritmikus pumpálása biztosítja. Amikor a szív összehúzódik, kiáramlik belole a vér és megno a nyomás. Az összehúzódást követo elernyedéskor pedig egy pillanatra nagyot zuhan a vérnyomás. Ez az ingadozás minden szívveréskor lezajlik.

Hogyan mérik a vérnyomást?

Leggyakrabban a higanyos vérnyomásméro használatos, bár egyre jobban terjednek az ún. vérnyomásmérok is (elemes, kompresszoros, digitalis muködésu). Az ABPM monitorok melyeket korházakban láthatunk 24 órán keresztul megadott idoközönként megmérik a beteg vérnyomását, pontosabb képet szolgáltatva így a beteg állapotáról.

A vérnyomás mérésének elvi alapja nagyon egyszeru: minél nagyobb a vér nyomása, annál erosebben kell az ereket kívülrol nyomni ahhoz, hogy a vér mozgása leálljon. A kerti locsolócsövet is könnyen össze tudjuk lapítani, ha gyengén folyik benne a víz, azonban ha eros a víz nyomása, akkor már úthengerrel lehet csak összelapítani.

A vérnyomás méréséhez az ereket egy levegovel felfújt mandzsettával szorítják össze. A felfújható mandzsettát a felkar köré tekerik és annyi levegot pumpálnak bele, hogy az ereket biztosan elszorítsa. Ezután hallgatót helyeznek a könyök feletti veroérre, majd a mandzsettából fokozatosan kieresztik a levegot. A levego kieresztése közben az orvos hallgatózik: amikor a levego nyomása annyira lecsökken, hogy a vér elkezd folyni az érben, akkor lükteto hangot hall. A " lüktetést" az okozza, hogy ekkor még csak a szív összehúzódása alatt mozog a vér az érben. Az így mért magasabb érték az úgynevezett szisztolés vérnyomás. Ahogy tovább csökkentjük a mandzsettában a nyomást, a vér már akkor is mozog, amikor a szív a pumpálást követo ernyedt állapotban van. A lükteto hang ilyenkor eltunik, az ekkor mért érték az úgynevezett diasztolés nyomás.

A vérnyomás mérésére ma már tudunk olyan eszközt vásárolni, amivel otthon, szakértelem nélkül is meg tudjuk mérni a vérnyomásunkat. Ebben a készülékben a vér lükteto hangját a mandzsettába beépített parányi mikrofon közvetíti az érzékelohöz.

Mit jelent a 140/80 Hgmm?

A 140-es érték a szív összehúzódásakor mért vérnyomást jelzi, a törtjel utáni 80-as szám pedig a szív elernyedésekor mért vérnyomás értéknek felel meg. A hiedelmekkel ellentétben tehát a második szám nem a szívverések számát, nem a pulzust jelzi. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás értékek egyaránt fontosak, mert a két értéknek együtt van nagy jelentosége. De tulajdonképpen a törtjel utáni szám értéke fontosabb!

Hogyan szabályozza szervezetünk a vérnyomást?

Az érrendszerben a vér nyomása növekszik, ha (1) no a vér mennyisége, (2) fokozódik a szív munkája, illetve ha (3) csökken az erek keresztmetszete.

(1) A vér mennyisége. Ha ugyanabba a csorendszerbe több folyadékot préselünk, magasabb lesz a nyomás. Vérnyomásunk pusztán a vér mennyiségének emelkedésével is növekedhet. Ezért növelik a vérnyomást a sós ételek: a vérben keringo só folyadékot vesz fel, no a vér térfogata, no a vérnyomás. Ezt a folyamatot kevesebb só fogyasztásával egyszeruen megállíthatjuk. A folyadék mennyisége növekedhet azonban a szív vagy a vese gyenge muködése miatt is. Ennek legfeltunobb tünete a láb dagadása. Sokat segít ezen a rendszeres testmozgás, a helyes étrend és a fogyás. Gyógyszerrel is csökkentheto a vér mennyisége: ezt szolgálják a vízhajtó készítmények.

(2) A szív pumpálása. Emelkedik a vérnyomás, ha a szív gyakrabban és erosebben húzódik össze. A szív muködését különbözo hormonok gyorsíthatják. Egyik legismertebb szívritmus fokozó hormon az adrenalin. Ez a szabályozás nagyon elonyös, ha elmondjuk egy kardfogú tigris elol kell menekülnünk: szívünk gyorsabban ver, izmaink megtelnek vérrel és máris úgy futunk mint a nyúl. A tigris lekörözése után megállunk, kifújjuk magunkat és vérnyomásunk visszaáll a normális értékre. Mindenki jól járt, tigris és ember is megkapta a napi szükséges edzés adagját. Tigris hiányában futhatunk a borlabda után, kocoghatunk vagy kerékpározhatunk, ez is jót tesz. A bajt az okozza, hogy az adrenalin nem tudja, hogy az autóvezetés vagy egy ideges veszekedés a fonökkel-beosztottal ritkán vezet kiadós futáshoz. Ilyen helyzetekben is fokozódik az adrenalin termelés, növekszik a szívritmus és emelkedik a vérnyomás. Mivel ezt a készenléti állapotot nem követi testmozgás, másrészt az átélt veszedelem nem oldódik fel, a vérnyomás tartósan magas marad. Ez az úgynevezett káros stressz rongálja az érrendszert. Az átélt stressz mértéke csökkentheto, gyakran elegendo, ha megtanulunk helyesen pihenni, kikapcsolódni. Természetesen a szívritmust növelo hormonok hatását gyógyszerekkel is lehet csökkenteni.

(3) Csökken az erek keresztmetszete. Az erek falában izomsejtek vannak, amelyek összehúzódásakor csökken az erek keresztmetszete, növekszik a vérnyomás. Az izomsejtek összehúzódásához kalciumra van szükség. A kalcium hatását és ezzel a vérnyomást szintén lehet gyógyszerekkel csökkenteni. Természetesen az erek csak akkor tudnak alkalmazkodni a terheléshez, ha az érfalak megorizték rugalmasságukat.

Következetes, szívós munkával azonban elérhetjük, hogy az erek fala gyorsan "elmeszesedjen": szokjunk rá a dohányzásra, hörpintsünk fel naponta legalább 3 alkoholos italt, mondjunk le a testmozgásról és cserébe reggelizzünk szalonnás tojásrántottát. Ez nem kis áldozat, a cigaretta büdös és drága, az italozás állandó másnaposságot okoz, a zsíros ételek kikészítik a gyomrot, de megéri, mert ezzel a módszerrel idot takarítunk meg. Az erek falára így 15 év alatt annyi mész rakódik le, mint amennyihez normális életforma mellett 60 évre lenne szükség…

Hol kezdõdik a magas vérnyomás betegség?

A buvös szám a 140/90 Hg mm, az e fölötti érték már magas vérnyomásnak tekintheto. Nem mindegy azonban, hogy mennyivel van vérnyomásunk a kritikus érték fölött. A vérnyomás és a betegségek közötti összefüggést vizsgálva az orvosok azt tapasztalták, hogy minél inkább meghaladja a vérnyomás értéke a 140/90-et, annál gyakoribbak a keringési betegségek. Ha az orvos 140/90 Hgmm-es értéknél csak kicsit magasabb vérnyomást mért, nincs közvetlen veszély, de feltétlenül tekintsük ezt a mérést figyelmezteto jelnek! Rajtunk is múlik, hogy megússzuk-e a komolyabb hipertóniát. A 140 és a 160 szisztolés érték közötti vérnyomás rendszeres ellenorzést igényel.

A 160 Hg mm feletti szisztolés érték egyértelmuen magas vérnyomás-betegséget jelent. Amikor a vérnyomás hosszú éveken át meghaladja a 160 Hg mm-t, akkor erosen megugrik a szövodmények valószínusége. A betegség ténye kortól és a pillanatnyi egészségi állapottól független: 160 feletti vérnyomással a húsz éves olimpiai bajnok éppúgy hipertóniás, mint a százhúsz éves ágyhoz kötött néni.

A szerzõrõl
Kis Katalin asszisztensnõ a Toronto-i (Kanada) Adventista gyülekezet tagja.