Meghökkento statisztikai adatok a cukorbetegségrol

– Magyarországon jelenleg közel félmillióan szenvednek cukorbajban.
– Több mint 2 millió kanadás cukorbetegséggel küzd.
– A kanadai cukorbetegek közül 1/3 nem is tud a diagnózisról.
– Ontárióban az utóbbi öt évben 31%-al emelkedett a cukorbetegek száma.
– A cukorbetegség duplázza az agyvérzés és szivinfarktus esélyét.
– Ötszörözi a vérkeringési problémák kialakulásának az esélyét is.
– Fo okozója a felnott korban kialakult vakságnak és amputációknak.
– Megnöveli a veseproblémák kifejlodését.
– Fo okozója a betegségi elhalálozásnak itt Kanadában.
– Több mint 50,000 új eset megállapitását tapasztaljuk évente.
– Elorejelzések szerint pár évtized múlva a népesség 10%-át fogja érinteni. 

"A cukorgetegség zsirral kezdodik. Attól halnak meg. – a múltban kómába estek, újabban az érelmeszesedés végez velük…" Joslin Elliot (1927)

A cukorbetegséget (diabetes mellitus) már az ókorban ismerték, neve a görög diabétesz (bo vizelés). Ez a betegség legjellemzobb tünetére, a gyakori vizelésre utal – és a latin mellitus (mézzel ízesített) szavakból ered. Az ókorban azt gondolták, a betegség abból adódik, hogy az elfogyasztott cukor a szervezeten átszalad, a vizelettel kiválasztódik, mézédessé téve azt. A diagnózist ugyanis akkor másképp nem tudták felállítani, csak a vizelet megkóstolásával. Ez a módszer egészen 1850-ig maradt fenn, amikor Fehling kifejlesztette a kémiai cukorpróbát. A kezelésben az áttörést egyrészt az jelentette, hogy az 1800-as évek elejétol elotérbe került az étrendi kezelés, késobb a gyógyszeri kezelés, valamint 1921-ben fölfedezi a University of Torontó az inzulint.

A XXI-ik század egyik legsúlyosabb, világméretu járványa. Diabetes Mellitus egy életre szóló betegség amikor az emberi szervezet vagy nem állit elo elégséges inzulint, vagy pedig nem tudja fölhasználni amit már termelt. A szervezetnek szüksége van inzulinra, hogy az étel által bevett szénhidrátokat cukorrá, vagyis energiává változtassa. Amikor diabéteszrol beszélünk, háromféle cukorbetegségrol lehet szó: I. tipusú cukorbetegség ahol a szervezet nem termel vagy kevés inzulint termel; II. tipusú cukorbetegség ahol az emberi test inzulint készit de nem tudja helyesen fölhasználni, és terhesség alatt kialakuló cukorbetegségrol ahol a szervezet nem tudja az inzulint rendesen fölhasználni. 40%-a ezeknek a mamáknak II tipusú cukorbetegséget kap 10 éven belul a szülés után.

A diabétesz, a kövérséghez társult cukorbetegség olyan összetett anyagcserezavar, amelyben az ido elotti érelmeszesedés szempontjából legfontosabb kockázati tényezok mint magas vércukor, testsúlyfelesleg, csökkent fizikai aktivitás, magas vérnyomás és számos esetben a dohányzás együttes jelenléte határozza meg az ember sorsát. Az öröklött gének, öreg kor és nemünk azok az okok közé sorolhatóak, melyrol sajnos nem tehetünk. De az elozo felsorolásból is egyértelmu, hogy az egészségtelen életvitel, a szervezet tényleges igényeit meghaladó túltáplálkozás, a mozgáshiány, a dohányzás, alkohol fogyasztás, túlzott stressz, s mindezek következtében a leginkább hasra öszpontosuló zsirfelszaporodás jelenti az elsodleges okokat.

A szénhidrátok a szervezet leggyorsabban és legkönnyebben hozzáférheto energiaszolgáltatói. Mindennapos étkezéseink során egyszerucukrok (gyorsan felszívódó szénhidrátok) és összetettcukrok (lassan felszívódó szénhidrátok) formájában jutunk hozzájuk. Legfobb cukorfaló szerveink közé tartozik az agy, az izmok, a máj és a zsírszövet. Gyorsan felszívódó szénhidrátok: tej, kefir, joghurt, gyümölcsök, gyümölcslevek. lassan felszívódó szénhidrátok: teljes kiorlésu lisztbol készült pékáruk, korpás keksz, stb. A szénhidrátokat glukózmolekulák alkotják, vagyis az emésztés során az összetett szénhidrátok is glukózzá bomlanak le, így szívódnak fel a vérbe, s szállítódnak a sejtekhez. A cukrok egy része ott felhasználódik, más része a májban raktározásra kerül keményíto formájában, hogy szükség esetén mobilizálható legyen onnan, a maradék pedig zsírrá alakul.

A normál vércukorszint többé-kevésbé állandó (3,5-5,5 mmol/l), azonban étkezést követoen megemelkedik, amelyet az egészséges szervezet gyorsan helyre tud állítani. Ekkor ugyanis a hasnyálmirigy nagyobb mennyiségben kezdi termelni az inzulint, amelynek fo feladata a cukor sejtekbe juttatása a vérbol. Amennyiben kevés az inzulin, vagy nem tudja kifejteni a hatását – vagyis a sejtek nem reagálnak rá – a vérben megemelkedik a cukorszint, a sejtek pedig éhezni kezdenek. Ekkor beszélünk cukorbetegségrol. A vércukorszint egyenletességét több mechanizmus befolyásolja, részben a már említett inzulin, részben pedig a szintén a hasnyálmirigyben képzodo glukagon.

I. típusú cukorbetegség. A diabétesz ezen fajtája gyermekkorban vagy fiatal felnottkorban alakul ki, amikor valamilyen oknál fogva – fertozés, az immunrendszer önmaga ellen fordulása – a hasnyálmirigyben elpusztulnak az inzulintermelo sejtek. Ez a forma az összes cukorbetegség kb. 10%-át adja ki. Az I. típusú cukorbetegek egész életükben inzulinpótlásra szorulnak, vagyis azokat a vércukor-szabályozó mechaniz-musokat, amelyeket az egészséges szervezet maga végez, ebben az esetben mesterségesen, kívülrol kell rendezni. Új esetek 95-98%ban megelozi a testsúly jelentos mértéku gyarapodása. Itt többnyire csak 10-15 éven át tartó elhizott állapotot követoen lép fel a cukorbetegség…

Tünetek. Tünetei általában kifejezettek: a tökéletlen anyagcsere miatt jelentos fogyás jelentkezik, cukor jelenik meg a vizeletben, nagy mennyiségu vizeletet választ ki a szervezet, emiatt pedig fokozódik a szomjúságérzet. Miután a cukrok az inzulin hiánya miatt nem tudnak bejutni a sejtekbe, azok, hogy energiát nyerjenek, zsírokat kezdenek égetni, amelyek végtermékei, a ketontestek felszaporodnak acetonszagúvá változtatva a leheletet. A bor kiszárad, viszketni kezd. Ez az állapot olyannyira súlyos, hogy kezelés nélkül rövid ido alatt súlyos, élet-veszélyes diabéteszes kóma alakulhat ki. Esetükben az inzulin adása elkerülhetetlen, és egy életre szól.

Diagnózis. Az I. típusú cukorbetegségben a tünetek olyannyira jellegzetesek, és olyan gyorsan jelentkeznek, hogy már ez is gyakorlatilag biztossá teszi a diabétesz tényét, de a diagnózis felállításához vércukormérésre is szükség van. Ha a tünetek fennállása mellett a vércukorszint éhgyomorra több mint 7,8 mmol/l, vagy étkezés után több mint 11,1 mmol/l, cukorbetegségrol beszélünk.

 Kezelés. A terápia célja, hogy a vércukorszint a normál tartományon belül mozogjon, ne legyen tartósan magas a szintje, de ne is ingadozzon túlságosan. Miután az I. típusú cukorbetegek szervezete nem termel inzulint vagy legalábbis nem eleget, számukra az inzulinkezelés és a diéta az egyetlen kezelési lehetoség. Egyensúlyba kell hozni az étkezés vércukoremelo hatását az inzulin vércukorcsökkento hatásával. Itt szükség van a fölvilágositásra, az étrendi kezelésre, mozgás rendszeresitésére és az inzulinos kezelésre.

Rizikófaktorok. Az elhízás, családban eloforduló cukorbetegség, stressz, mozgásszegény életmód, magas vérnyomás, és magas vérzsírszintek csak pár rizikófaktor a diabétesz kifejlodésében.

II. típusú cukorbetegség. Ezt a típust régebben "érett kori" diabétesznek is hívták, hiszen felnott- vagy idoskorban alakul ki, legtöbbször 40 és 65 éves kor között. Esetükben többnyire termel a szervezet inzulint, sot gyakran többet is, mint szükség lenne rá, csak a sejtekben nem tudja kifejteni a hatását, mivel azok bizonyos mértékig rezisztensekké váltak rá. Ezt legjobban a zár és a kulcs példájával lehet szemléltetni, hiszen hiába van egy kulcsom, ha nem nyitja a zárat, nem jutok be vagy ki az ajtón, vagyis hiába termelodik inzulin, ha nem tudja kifejteni a hatását, a vércukorszint emelkedett lesz. Ez az érzékenység – a sejtekhez visszatérve – több okból is létrejöhet, de a leggyakoribb kiváltója az elhízás, amikor a megnövekedett tömegu zsírszövet kóros anyagcseréjének következtében alakul ki a rezisztencia. Késobb, ha a vércukorszint nem rendezodik, a tökéletlen anyagcsere miatt túlterhelt hasnyálmirigy inzulintermelo sejtjei kimerülnek, s végül inzulinadás válik szükségessé.

Tünetek. A II. típusú diabéteszben a vér cukorszintjének emelkedését a betegek legnagyobb része nem érzékeli, ezért gyakran csak rutinvizsgálatok kapcsán derül fény a cukorbetegségre, esetleg a szövodmények tüneteibol következtethetünk meglétére.

Diagnózis. Miután a tünetek ebben az esetben kevésbé egyértelmuek, mint az I. típusban, ezért itt leginkább a laboreredményekre támaszkodhatunk. A következo kritériumok alapján állítható fel a cukorbetegség diagnózisa: klasszikus tünetek jelenléte, valamint az éhgyomori vércukorérték 7,8 mmol/l vagy annál több; klasszikus tünetek jelen vannak, továbbá az étkezést követoen bármikor mért vércukorérték 11,1 mmol/l vagy annál több. Gyakran végeznek terheléses vizsgálatot is, amikor a betegnek az éhgyomorra történo vérvételt követoen meg kell innia egy pohár vízben feloldott 75 g glukózt, majd 2 óra múlva ismét vért vesznek tole. Ebbol pontosan következtetni lehet arra, hogy szervezete hogyan képes megbirkózni a vérbe került cukorral. Jelentos súlytöbblettel rendelkezo betegek esetében, ha gyanítható, hogy a felesleges kilók leadásával a magas vércukorszint csökkentheto, a hangsúly a diétára esik. A betegnek meg kell tanulnia a cukorbetegség diétáját, amelyen belül a szénhidrátbevitel mellett az energiára kell különösen odafigyelni. Amennyiben néhány hét alatt, a tartott diéta mellett csökken a vércukorszint, a laboreredmények alapján az orvos eldönti, elegendo lesz-e az étrendi kezelés, vagy ki kell egészíteni gyógyszeres terápiával. Diabéteszben a hangsúly a táplálkozáson van, vagyis az étrendi kezelést egészíti ki a gyógyszeres terápia, és nem fordítva.

Kezelés. A terápia célja újból az, hogy a vércukorszint a normál tartományon belül mozogjon, ne legyen tartósan magas a szintje, de ne is ingadozzon túlságosan. Egyensúlyba kell hozni az étkezés vércukoremelo hatását a vércukorcsökkento hatásokkal mint például a mozgás, gyógyszeres és inzulinos kezelések.

Terhességi cukorbetegség. Terhesség során fokozott mennyiségben termelodnek olyan hormonok, amelyek az inzulin hatását rontják. Azoknál a kismamáknál, akiknek szervezetében az inzulintermelés nem fedezi a megnövekedett inzulinszükségletet, terhességi diabétesz jön létre. Ez az állapot érezheto tüneteket nemigen produkál, a diagnózishoz a vércukorszint laboratóriumi vizsgálata szükséges.

Diagnózis. Minden kismamát szurni kell a terhesség 24. és 28. hete között, amely egy éhgyomori és egy terheléses vércukorszint-megállapításból áll. Az éhgyomori értékek terhességi cukorbetegségben általában megfeleloek, azonban a terheléses értékek magasak. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint akkor beszélünk terhességi cukorbetegségrol, ha a terhelés 120. percében mért érték 7,8 mmol/l vagy annál magasabb.

Kezelés. A diagnózis felállítását követo elso feladat, hogy a kismama megtanulja a diétát. Az esetek 80 százalékában elegendo az étrendi kezelés, amelyet diabétesz-gondozóban dietetikus tanít meg a kismamáknak, s csak kb. 20%-nál válik szükségessé inzulin adása is. Terhességi cukorbetegséget tablettával kezelni szigorúan tilos! Szülést követoen a vércukorszint helyreáll, azonban vizsgálatok igazolták, hogy a terhességi diabétesz gyakran a II. típusú cukorbetegség elohírnöke is lehet, minthogy az esetek mintegy 60 százalékában évekkel késobb ki is alakul. Ezért, ha szigorú cukorbetegdiétát nem is kell tartani a szülést követoen, érdemes az egészséges életmódra nagyobb hangsúlyt helyezni, vagyis a mozgás és az egészséges táplálkozás kerüljön elotérbe a családban.
"Nincs gyógyir, de a II. tipusú cukorbetegség megelozheto és lassitható egyszeru életstilus változtatásokkal".

I Tipusú: . Megmagyarázhatatlan szomj és éhség . Gyakori vizelet . Étvágy változások . Megmagyarázhatatlan vagy könnyu lefogyás . Idegesség . Fáradtság és gyengeség . Hányinger érzet és hányás 

II Tipusú . A fennebb emlitettek mind tünetek plusz… . Sebek melyek lassan vagy nem gyógyulnak . Lassan gyógyuló, surun fölbukkanó borfertozések, foghús problémák és húgyhólyag bajok . Homályos látás . Viszketés és száraz bor . Bizsergo és zsibbadó végtagok

A terhességi cukorbetegségben: A nem megfeleloen kezelt terhességi cukorbetegség ugyan jelenthet veszélyt a kismamára is (gyakoribb spontán abortusz, korábban már fennálló magasvérnyomás-betegség súlyosbodása), de elsosorban a magzat válik veszélyeztetettebbé. A magzat túlságosan megno, valamint születését követoen hipoglikémia (túl alacsony vércukorszint) léphet fel nála, amely különbözo komplikációkat okozhat. Azok a kismamák azonban, akik együttmuködnek a kezelésükben részt vevo orvosokkal és dietetikusokkal, vagyis vércukorszintjük rendezodik, ugyanolyan eséllyel szülnek egészséges újszülöttet, mint terhességi cukorbetegségben nem szenvedo kismama társaik. 

Az I. és II. típusú cukorbetegségben: Szövodmények kialakulásával mindenkinek számolnia kell. Az I. típusú cukorbetegeknek azért, mert náluk fiatalkorban alakult ki a diabétesz, és a következmények szempontjából nem mindegy, mennyi ideje áll fenn a betegség, a II. típusú diabéteszeseknek pedig azért, mert a tünetek gyakori hiánya miatt túl késon fedezik fel a kórt, sot nemritkán a szövodményekbol lehet következtetni annak meglétére. Ekkorra pedig a zavart anyagcsere talán már helyrehozhatatlan károkat okozott. Ezek a szövodmények alattomosan alakulnak ki, kezdetben nem okoznak panaszokat, ezért a cukorbetegek – különösen a II. típusúak – hajlamosak elbagatellizálni a helyzetet. Esetükben a magas vércukorszint nem jelez feltétlenül, nem fáj, jól érzik magukat, ezért a számukra oly kellemetlen diétát nem érzik igazából fontosnak, egészen addig, míg észre nem veszik például, hogy nem látnak jól. Ennek tükrében elgondolkodtató, érdemes-e törekedni a jó vércukorértékekre, vagyis megéri-e jól diétázni. 

A szövodmények ugyanis jó paraméterekkel rendelkezo betegek esetében vagy nem jelentkeznek, vagy jóval késobb, mintha nem foglalkozott volna az egésszel. De lássuk, mik fenyegetik a rosszul táplálkozó betegeket: komoly érrendszeri károsodások, amelyek nagymértékben növelik például az agyvérzés, a szívinfarktus kialakulását; vesekárosodás, amelynek hatására a vese átengedi a fehérjét, vagyis az megjelenik a vizeletben, a hosszú távú következmény pedig dialízis, végso esetben veseátültetés lehet;a szemkárosodás eleinte csak a látás romlásában jelentkezik, késobb vakság is felléphet. Az "Annals of Internal Medicine" 2003 márciusi kiadása szerint a hús és tejtermékben gazdag étrend fölgyorsitja a vesekárosodást. Összetéve a zsir tartalmukkal, és az inzulin rezisztenciával melyet okozhatnak az érdugulások mellett, magas fehérje tartalmú étrendek nem ajánlatosak sem az egészséges sem a cukorbeteg ember számára.  

A cukorbetegség idegkárosodást is okozhat, amikor az idegek képtelenné válnak az érzetek és a mozgásokat irányító parancsok továbbítására; erre az idos cukorbetegek talpából kiszedegetett rajzszögek jó példát nyújtanak, hiszen nem érzik a fájdalmat s csak a szakrendelésen veszik észre véletlenszeruen.  

A diabéteszes láb fogalmáról sokat lehet hallani: az elobb említett példára utalva, a beteg nem érzi, ha sérülés éri a lábát, és mivel a megromlott keringés és a magas vércukorszint rontja a szervezet fertozésekkel szembeni védekezo képességét, a folyamat borelhaláshoz és más szövetek pusztulásához vezethet; ennek következtében fekélyes, elhalt sebek jönnek létre a lábon, s ezen már csak az amputáció segíthet. Újabb kutatások szerint, kapcsolatot találtak a magas vércukor és a mell, prosztata és bélrák kialakulása között. Úgyszintén az eredmények azt mutatják, hogy az antioxidáns ételek mint például teljes örlésu gabonák, szines zöldségek és gyümölcsök, száritott babok és a diófélék mind megelozhetik a rák és cukorbetegségek kialakulását és tovább fejlodését.  

Napjainkban a cukorbetegek 70-80%-nak életét veszélyeztetik a betegséggel kapcsolatban kifejlodo érszövodmények. A rizikó-csoportoknál alkalmazott szurovizsgálatokkal, az életmódbeli eloírások betartásával és szakszeru kezeléssel ez a szám jelentosen csökkentheto. 

Századunk elso évtizedeiben a diabeteszesek nagy része – megfelelo gyógyító eljárások hiányában – a diabeteszes anyagcserezavar kiváltotta kóma tünetei között haltak meg. Napjainkban a cukorbeteg halálozásáért 70-80%-ban az érszövodmények felelosek. 

Érbántalmak a cukorbetegségben: A haláloki statisztikában világszerte listavezeto szív-érrendszeri megbetegedések, az érelmeszesedés a cukorbetegek esetében a megszokottnál jóval korábbi életkorban és nagyobb gyakorisággal hallatnak magukról alsó végtagi érszukület – emiatt esetleg szükségessé váló végtag-amputáció -, szívizom elhaláshoz, infarktushoz vezeto koszorúér-szukület, esetleg féloldali bénulást okozó, agyi érelzáródás formájában. Érdekes megfigyelés, hogy az érelmeszesedés nem cukorbetegeket vizsgálva férfiakon körülbelül négyszer gyakoribb, mint a nokön. Ez a különbség azonban a cukorbetegeknél teljesen megszunik, tehát a noi hormonok feltételezett védo hatása a diabeteszes anyagcserezavar során valamilyen, egyelore ismeretlen oknál fogva nem érvényesül. 

Cukorbetegségben az itt említetteken kívül még egy, a betegségre speciális érelváltozással is számolnunk kell, mely szemben a megszokott értelemben vett érelmesze-sedéssel az egészen kis átméroju ereket érinti. Ez utóbbinak a leggyakoribb és legtöbb problémát okozó megjelenési formája a cukorbetegek szem és vese érintettsége. 

A vakság és a veseelégtelenség okai között vezeto helyen áll a diabétesz. Ami a szemet illeti, a szemfenéken értágulatokat, vérzéseket, érújdon-képzodéseket, látóhártya leválást írnak le a szemorvos kollégák. A diabeteszes vesebetegség során lassan fokozódó mértéku fehérje-vizelés jelenik meg, melynek elorehaladottabb formában vizenyoképzodés, magas vérnyomás és a vesemuködés teljes megszunése a további állomásai. A muvese kezelésre illetve veseátültetésre szoruló betegek jelentos hányada kerül ki a cukorbetegek közül. A cukorbetegség számos esetben felelos a menstruációs folyamat félbeszakitásában is, és az impotencia kifejlodésében. A számok például azt mutatják, hogy a cukorbeteg férfiak 1/3-a impotenciában szenved. 

A diabeteszes érbántalom pontos mechanizmusa még tisztázatlan, nem egyértelmu a magas vércukor értékek fennállásának idejével illetve annak mértékével való kapcsolata sem. Néha egész enyhe betegségben vagy akár a betegség klinikai tüneteinek megjelenése elott is találkozhatunk például súlyos szemfenéki eltéréssel, esetleg ennek kapcsán merül fel eloször a diabétesz gyanúja, máskor pedig igen magas vércukor értékek mellett sem találunk érdemi szemészeti vagy vese elváltozást. Ezek persze a kivételek. 

Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél régebben áll fenn a cukorbetegség és minél kevésbé közelítik meg a vércukor értékek a normális szintet, annál valószínubben lehet számolni ezekkel a szövodményekkel. 

Fontos tehát már a betegség kezdetén a rendszeres szemészeti ellenorzés, és a vizelet megfelelo idoközönkénti szurovizsgálata fehérjére, mert az idejekorán felismert, kezdeti elváltozások romlásának üteme szakszeruen végzett gyógyszeres kezeléssel jelentosen lassítható. 

Ma találhatók diabétesz-szakrendelések, ahol diabetológus orvosok, diabétesz edukátorok és dietetikusok foglalkoznak a cukorbetegekkel. Itt van tehát az ideje, hogy maguk a betegek is elég fontosnak ítéljék a betegségüket ahhoz, hogy ezekre a rendelésekre eljárjanak, és lelkesen kövessék az utasításokat.  

A cukorbetegséget ugyanis nemcsak diagnosztizálni kell, hanem gondozni, kontrollálni és követni is, hogy a szövodményekre idoben fény derülhessen! 

A diabétesz rohamosan terjed. A kutatók szerint a következo évtizedben 3 millióra fog növekedni Kanadában a cukorbetegek száma. A megállitása és lelassitása csak akkor lehetséges, ha az emberek elfogadják, komolyan veszik a célokat, s ki-ki igyekszik a jelenleginél sokkal többet tenni önmaga esetében, családjában és környezetében az egészséges életmód követelményeinek a kockázatok csökkentéséért.

Ahogy évtizedeken keresztül megszokott volt, még ma is sok helyen elofordul, hogy a frissen felfedezett cukorbeteg csupán a következo tanácsot kapja: "Cukrot, cukorral készült ételt, italt ne fogyasszon". Bár e figyelmeztetés a korszeru felfogás szerint – részben – változatlanul helytálló, a diabéteszes helyes étrendjének lényege nem csak ebben, hanem a sorozatunkban korábban részletezett szempontok összességében rejlik. A cukorbetegek diétájának alapelvei alig különböznek az egészséges táplálkozás alapelveitol. A diétának az a célja, hogy segítsen a vércukorszintet megfelelo szinten tartani, ehhez pedig bizonyos idoközönként meghatározott szénhidrátmennyiséget kell a betegeknek elfogyasztaniuk. Tablettával vagy csak diétával kezelt cukorbetegeknek naponta ötször, inzulinnal kezelteknek pedig legalább hatszor kell étkezniük. 

Az étkezés idopontja sem mellékes, hiszen a vércukorszintnek és az inzulin hatásának is van bizonyos napi ingadozása, amelyhez alkalmazkodni kell. Nem mindegy az sem, hogy az egyes étkezések milyen arányban tartalmaznak gyorsan, és milyen arányban lassan felszívódó szénhidrátokat. Ezt részben a cukorbetegség típusa, részben egyéni különbségek határozzák meg. Igaz ugyan, hogy az étrendben a szénhidrátok a legfontosabbak (hiszen azokat számoljuk is), de nem közömbös az sem, mennyi fehérjét és zsírt fogyasztanak. A fehérje-anyagcsere végtermékeit ugyanis a vese választja ki, s mivel a cukorbetegek hajlamosak arra, hogy náluk veseszövodmények alakuljanak ki, ezért az étrendnek relatíve fehérjeszegénynek kell lennie. Ebbol következik, hogy túlhaladott az a nézet, miszerint egy diabéteszesnek húst hússal kellene ennie. 

A zsírokra pedig azért kell vigyázni, mert túlzott bevitele elhízáshoz vezet, amelynek veszélyeit ismerjük, valamint a túl sok állati zsiradék emeli a vérzsírszintet is, amely további kockázatot jelent a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában. Itt nem térünk ki arra, melyik étkezés mennyi szénhidrátot tartalmazzon, hiszen azt a diabétesz-gondozókban egyénre szabottan állapítják meg, most csak általánosságban néhány szempont, amelyet az étrend összeállításánál figyelembe kell venni: a cukorbeteg ne fogyasszon cukrot, mézet, sem ezekkel készült termékeket; az édes íz eléréséhez használjon mesterséges édesítot, amely nem tartalmaz sem szénhidrátot, sem energiát, s amely nem összekeverendo a cukorpótlókkal. 

Korábban azt hittük, hogy a cukor és a cukorral készült ételek-italok sokkal jobban megemelik a vércukor szintjét, mint a keményítot tartalmazók. Való igaz, hogy a vércukor szintjét leginkább a szolocukor (glukóz) emeli, ezt követi a malátacukor (maltóz), a répa(nád)cukor (szaharóz), a tejcukor (laktóz), és a sor végén áll a gyümölcscukor (fruktóz), amelyet ezért diétás cukorként tartanak nyilván

90-100% malátacukor, burgonyapürépor, fott burgonya, méz, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely (általában minden pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, magas szénhidráttartalmú növényi termék), valamint minden cukros üdíto ital mely nagyon gyorsan felszívódik. 

70-90% fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, ostya, kétszersült, sós sütemények, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, fott tésztafélék (kivéve a spagettit/makarónit), kalács, szolo, répa cukor. 

50-70% zabpehely, kukorica, fott rizs, fekete kenyér, étcsokoládé, banán, cukrozatlan gyümölcslé. 

30-50% tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni (minden durum búzából készült tészta), tejszínes fagylaltok (a magas zsírtartalom miatt lassan szívódik fel a cukor), tejcsokoládé. 

30 alatti % fruktóz, szorbit, lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színes fozelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom. 

Az elmúlt 20 év során a külföldön és itthon végzett gondos klinikai vizsgálatok azonban kiderítették, hogy egyrészt a cukrok nagyobb hányada a szolocukornál lényegesen kevésbé emeli a vércukrot, másrészt az is bebizonyoso-dott, hogy a korábban diétás célra leginkább ajánlott, keményítot tartalmazó élelmiszerek többsége viszont jobban emeli a vércukor szintjét, mint akár maga a répacukor! A glikémiás index az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek a szolocukorhoz vagy a fehér kenyérhez viszonyított vércukoremelo hatását jelzi. 

A magyaros ételeknek (a zsemle vércukoremelo képességéhez viszonyított) glikémiás index vizsgálatát eddig csupán kis részben végezték el. Annyi azonban biztonsággal állítható, hogy az összes magyaros ételkülönlegesség a marhapörkölttol kezdve a rántott szilvás gombócig (még zsírszegényen készítve is) 10-40 százalékkal kedvezobb glikémiás indexu, mint a fehér kenyér vagy a zsemle. Tehát joggal állíthatjuk, hogy a cukorbeteg – ide sorolva a fogyókúrázót is – semmiféle speciális diétát nem igényel, illetve helyes étrendje nem lényegesen különbözik attól, amelyet az "egészséges táplálkozás" alkotóelemeként bárkinek bizton ajánlhatunk. Hogy ezek után mégsem javasoljuk a II. típusú cukorbetegeknek répa cukor fogyasztását, azzal magyarázható, hogy a cukor a "luxus" energián kívül semmi hasznosat nem nyújt az emberi szervezet számára. Helyette a sokkal értékesebb természetes cukrok vagy keményíto mellett a növényi rostot, ásványi sókat, vitaminokat, sot gyakran fehérjét is tartalmazó egyéb szénhidrátforrásokat ajánljuk a mindennapi fogyasztásra.

– Olvass és érdeklodj a cukorbetegségrol, hogy minél jobban tájékozódj és helyes döntéseket tudj tenni.
– Tisztitsd meg életedet minden olyan szokástól mely árt a szervezetnek – például cigaretta, alkohol, stressz. stb.
– Rendszeresen mozogj és kerüld a semmit tevést! Még a 10 perces gyors séta is képes helyreállitani az inzulin rezisztenciát a szervezetben!
– Elorelhaladott a technológia, használd a vércukorméro készüléket annyiszor és ahogy azt az orvos eloirta! Ha nem érzed jól magad, és gondolod a vércukor szint az oka akkor vedd elo és bizonyosodj meg! Jegyezd a cukorértékeket rendszeresen
-Ha vércukor szinted és/vagy tüneteid soká tartanak, keresd meg az okot! (pld. Túl sokat ettél, milyen táplálékotfogyasztottál, nem vetted be a gyógyszert, kevés inzulint adagoltál, láz, flu)
–  Még akkor is vedd be a gyógyszert, ha hányingert vagy rossyúllétet idéz elo. Persze jelentsd az orvosnak is
– Vigyázz az inzulin és gyógyszerek pontos használatára – az étkezések idopontjára – és a sportolás/mozgás/energia fogyasztás mennyiségére!
– Mindig vidd gyógyszerlistádat, az inzulint és cukorbetegségre fölirt gyógyszereket magaddal! Ha valami miatt megkésel a hazaérkezéssel akkor nincs idegesség és egy újabb fejfájás.
– Vigyázz a receptnélküli gyógyszerek használatára. Számos gyógyszertári készitmény cukrot és alkoholt tartalmaz! Ha teheted, inkább pirulát mint szirupot válassz, mivel általában kevesebb a cukor tartalom. A különbözo orrspréek/cseppek meghülési ordugulás kezelésében még mindig jobb választék mint a szirupos gyógyszerek.
– Vigyázz az Aspirin napi nagy mennyiségu használatára, mert lecsökkentheti a vércukrot!
– Vigyázz a lábaidra! Szükséges a megfelelo zokni, cipo, rendszeres tisztálkodás és láb kezelés.
– Évente szükséges szemvizsgálat és koleszerol szint megmérése a szövodmények megelozése miatt.
– Úgyszintén ne feledkezzünk meg a vérnyomás rendszeres vizsgálásáról és kezelésérol!
– Kerüld a zsiros ételek fogyasztását. Az oliva és kanola olajak, a diófélékkel eggyütt mint a mandula, mogyoró és mák különösen jók az inzulin rezisztencia helyreállitásában. A "saturated zsirok" melyeket a hús és tejtermékekben találunk pont az ellenkezojét teszik, és az ereinket is eldugitják! Tehát a zsiradékokkal bánj takaréko-san, közülük is a növényieket részesítsd elonyben.
– Kövesd a megszokott idoponti étkezéseket és étrendet amennyire csak lehet szükséges a naponkénti minimum három étkezés, de még tanácsosabb az ötszöri rendszeres táplálkozás és a kisebb mennyiség!
– A gabonafélék közül válaszd a teljes kiorlésu lisztbol készülteket, amelyek rosttartalma a lassabb felszívódás miatt elhúzódóbbá teszi a vércukor-emelkedést.
– Fogyassz minden nap friss zöldségféléket, amelyek közül az 5 g-nál alacsonyabb szénhidráttartalmú-akat bele sem kell számolnod az étkezésekbe – a többieket azonban igen;
– A gyümölcsök közül a magas cukortartalmúakat (aszalt gyümölcsök, szolo, banán) ne építsd be az étrendbe, a többieket azonban fogyaszthatod szénhidráttartalmuk beszámolásával;
– Húsokat -bár szénhidráttartalmuk nincs -magas fehérjetartalmuk miatt csak mértékkel vagy inkább ne fogyaszd, és azok közül is a zsírszegényeket (sovány marha, szárnyasok bor nélkül, halakat);
– A sajtokkal hasonló a helyzet, szénhidrátot nem kell számolni esetükben, de a megszokott trappista helyett válasszd a zsírban szegényebb tolnai sovány vagy túra sajtot;
– A tejnek, a kefirnek, a joghurtnak van szénhidráttartalma, ezért számolni kell vele, de sajnos magas a fehérjetartalmuk is, ezért naponta csak fél liter fogyhat el belolük, és nem egyszerre;
– Fogyassz elegendo folyadékot (kb. 2 litert), ami leginkább vizet vagy ásványvizet jelentsen, ne legyen mindennapos még a könnyu üdítok vásárlása sem; kerüld az üditok és édes levek fogyasztását;
– Alkohol ne kerüljön terítékre; a tömény alkoholokkal különösen vigyázni kell, hiszen a májban történo lebontásuk során gátolják annak cukorleadását, ami komoly hipoglikémiát okozhat;
– A cukorbeteg, különösen ha inzulinnal kezelik, soha ne induljon el otthonról gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó ital nélkül, vagyis mindig legyen nála például egy kis dobozos 100 százalékos narancslé, amellyel egy esetleges hipoglikémiát rendezni lehet.
– Ha teheted, viselj "medic alert" karperecet – lehet hogy egy nap az életedet menti meg!

A közölt információk célja olvasóink ismereteinek bovítése. Betegsége esetén NEM helyettesíti az orvos, a dietetikus, a gyógyszerész, vagy más egészségügyi szakember felkeresését.Számos kutatás és vizsgálat végeredménye az, hogy az egészséges táplálkozás és az aktiv életstilus legjobb védobástyánk a cukorbetegség elleni harcban! Azok a személyek akik éveken keresztul rendszeresen mederbe tartották a vércukor szintet lecsökkentették a szövodmények kialakulását 60%-kal!

Jövod a te kezedben áll! Ha követed a megfelelo étrendet és mozgási tanácsokat, rendesen használod az eloirt gyógyszeres vagy inzulin terápiát, és rendszeresen figyeled a cukorszintet akkor élhetsz hosszú, boldog és aktiv életet!

Kis Katalin asszisztensnõ a Toronto-i (Kanada) Adventista gyülekezet tagja.

Az egészség több, mint csupán egy betegségektol és gyengeségektol mentes test. Az egészség a teljes fizikai, lelki és szociális jólét állapota. Mindez akkor valósul meg, ha a szervezet normálisan, minden nehézség nélkül muködik, mellozve a gyógyszerek, illetve az orvosi eszközök külso segítségét. Tehát csökkent képességu vagy hosszan tartó betegségben szenvedo embereknek is lehet jó közérzetük és életminoségük, bár aktivitásukban korlátozottak. 

Az "Egészséges életmód" weboldalt azért terveztük, hogy testünk muködésérol és a vele való törodésrol több információhoz jussunk, s ezáltal – egészségünk érdekében – helyes döntéseket hozhassunk.

Életünk, munkánk, másokkal és a környezettel való kapcsolatunk hatással van az egészségünkre. Így választott szokásaink javíthatják, vagy kockáztathatják egészségünket. A választás a mienk. Orizzük meg és befolyásoljuk jó irányba egészségi állapotunkat!

Ki felelõs az egészségünkért?

Mi vagyunk azok. A jó egészség mindannyiunk lehetosége; attól függ, miként döntünk. Noha nem választhatjuk meg génjeinket, vagy nem befolyásolhatjuk a kedvezotlen környezeti hatásokat, mégis lehetoségünk van arra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek csökkentik a kockázatot és körülményeink többségét meghatározzák. Ez pedig befolyásolja jó közérzetünket és az életminoségünk irányításának érzését adja nekünk.

Sokan gondolkozunk úgy: az orvos feladata, hogy "helyrehozzon", amikor megbetegszünk, és nem gondolunk elsoként arra, hogy néhány egyszeru módszerrel a betegség megelozheto. Amikor megadjuk testünknek mindazt, ami szükséges a megfelelo muködéshez: a jó környezetet, bánásmódot és táplálékot, akkor szervezetünk állapota természetszeruen az egészség irányába mozdul el. A jó egészséget akkor érjük el, amikor a betegség megelozése lesz a célunk. Amikor betegek vagyunk, nagyon fontos, hogy minél elobb orvoshoz forduljunk, hogy még korai stádiumban felismerjék a betegséget. Mindemellett nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az életmódból fakadó betegségek megelozésére. Ezek a betegségek gyakran olyan életmód következményeként jelentkeznek, mely rombolja az egészséget.

A szívbetegségek, agyvérzés (stroke), magas vérnyomás, tüdorák, idoskori cukorbaj és egyéb légzoszervi megbetegedések kockázata csökkentheto az egészséges életmódbeli változtatások segítségével.

Információ: Az egészségmegorzés elso lépése az emberi test felépítésének és a hatékony muködéséhez szükséges feltételeknek a megismerése. Miután megismertük ezeket, helyes döntéseket hozhatunk egészségünk megorzése érdekében.

Motiváció: Nem lesz változás, ha nem érzünk késztetést életvitelünk megváltoztatására, amellyel megorizhetjük egészségünket. A kérdés tehát: van-e motivációnk arra, hogy feladjunk valamit, ami élvezetes, de nem jó?

Lelkesedés: Szükségünk van valamilyen célra ahhoz, hogy megtartsuk a motiváltságot. Gondoljunk a következo célokra azért, hogy a késztetés megmaradjon: több energia ahhoz, hogy olyan dolgokat tegyünk, amiket szeretünk, mint például utazás, sport stb. testsúlycsökkentés és jobb közérzet hosszabb, szabadabb élet jó közérzet, és életünk irányításának tudata Elkötelezettség: Gyakran a változás iránti elkötelezettséget a saját helyzetünk miatt érzett csalódottságunk, vagy a múltban szerzett olyan tapasztalatok okozhatják, amelyeket elkerülhettünk volna. A változás iránti elkötelezettség egy olyan fordulópont, amikor minden erofeszítésünkkel arra törekszünk, hogy egy adott helyzetben megtaláljuk a megoldást.

Az irányítás tudata: Legtöbbünk szeretné irányítani saját életét, és nem azt akarja, hogy mások vagy a körülmények befolyásolják azt. Amikor életünkben sikeres döntéseket hozunk, saját magunk elott világosan bemutatjuk, hogy jó úton haladunk.

Az egészség valójában egészen egyszeru dolog. Ez a füzet az egészség fenntartásának érdekében nyolc fo területre hívja fel a figyelmet.

1. Táplálkozás 

A táplálkozás kérdése egyszeruen annak tanulmányozása, hogy mely ételek segítik leginkább testünk helyes muködését. Az általunk elfogyasztott táplálék az egészség egyik legfontosabb eleme, mivel közvetlen hatással van arra, hogyan érezzük magunkat és milyen a teljesítoképességünk. Ez biztosítja az "üzemanyag"-ot testünk muködéséhez. A helyes táplálékból származó energia elsodleges fontosságú a szervezet számára. Az olyan ételek, italok fogyasztása, amelyekbol hiányoznak a létfontosságú tápanyagok, a test hiánybetegségét idézik elo. Jó példa erre a vashiány. Ilyenkor az ember úgy érzi magát, mint akit "kimostak", fáradt, mert szervezetének vasra van szüksége az oxigén szállításához. A vashiány azt jelenti, hogy az oxigén gyengébben szállítódik a szervezetben.

Tehát ha a táplálkozás ilyen fontos, milyen is egy tápláló étel? A tápláló ételek számtalan létfontosságú tápanyagot tartalmaznak: vitaminokat, ásványi anyagokat (mint például a vas és a kalcium), szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat és vizet. Minden táplálék tartalmaz tápanyagokat, de egyesek többet, mint mások. Fontos, hogy a legtáplálóbb ételeket válasszuk, azért, hogy a szervezet minden tápanyaghoz hozzájusson, ami a megfelelo muködéshez szükséges. A táplálkozás és az egészséges étkezési szokások részleteit a 2. és 3. füzet tartalmazza.

2. Mozgás

Fizikailag is alkalmasnak kell lennünk arra, hogy a mindennapi élet tennivalóival és nehézségeivel szembenézzünk. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a jó kondíció az a képesség, amivel valaki végig tudja futni a maratoni távot. Pedig sokkal inkább azt a helytállást jelenti, amellyel valaki nap-nap után el tudja végezni feladatait, és még mindig marad energiája családja, kapcsolatai számára. Ahelyett, hogy állandóan fáradtnak érezné magát, inkább jó közérzetnek örvend.

A mozgásnak számos egyéb jótékony hatása is van, mint például a testsúly kontrollálása, a stressz legyozése, az immunrendszer megerosítése és a szívbetegségek, a rák, valamint a korai halál kockázatának csökkentése.

Mivel a legtöbb magyar ember életstílusából hiányzik az elegendo fizikai aktivitás, ezért a rendszeres testmozgás beiktatása rendkívül fontos. Idosebb emberek általában kevesebbet mozognak, mint azok, akik dolgoznak vagy iskolába járnak, tehát számukra még fontosabb a rendszeres mozgásprogram. A 4. füzet arról szól majd, hogy miként kezdhetünk el egy olyan örömteli mozgásprogramot, ami a szervezet számára is hasznos.

3. Víz

Testünk kb. 60 %-a víz. Akár 50 napon át életben maradhatunk ennivaló nélkül, de csak néhány napig víz nélkül. A víz nélkülözhetetlen magához az élet fenntartásához, mégis gyakran figyelmen kívül hagyjuk jelentoségét.

Nagyon sokan szomjúságuk alapján döntik el, hogy mennyit igyanak, pedig a szomjúság testünk vízhiányának elso jele. Mindannyian vizet veszítünk a vizelettel, a széklettel, az izzadsággal és a légzéssel.

Egy felnott embernek naponta legalább 1-1,5 liter vizet kellene meginnia, és ennél is többet, ha az idojárás meleg vagy, ha testmozgást végez. A víz létfontosságú a vese muködéséhez, a testhomérséklet és a testfolyadékok szabályozásához. Tehát igyunk bátran, a víz kalóriamentes!

4. Napfény

Magyarországon tavasztól oszig boségesen részesülhetünk napfényben. Néhány északi országban azonban egy évben csak néhány hónapig élvezhetik a napsütést. Az ezekben az országokban végzett kutatások igazolják, hogy milyen fontos a napfény az emberek jó közérzetéhez. A hosszú téli hónapokban a depresszió és a rosszabb hangulat általános az északi országokban.

A napfény nemcsak a jó közérzet szempontjából fontos, hanem segíti a szervezet ellátását egy létfontosságú tápanyaggal, a D-vitaminnal, amit a napsugárzás segítségével testünk a borben állít elo. A D-vitamin alapveto a kalcium felszívódásához és beépüléséhez, ezen keresztül az eros fogakhoz és csontokhoz, valamint szükséges az egészséges immunrendszerhez, idegrendszerhez, hormonmuködéshez és a sejtnövekedéshez is.

Ugyanakkor a túl sok napfény káros lehet a borrák veszélye miatt. A napfény elleni védekezés nagyon fontos. Használjunk magas faktorszámú fényvédokrémet és védoruházatot (kalap, könnyu nyári ruha, napszemüveg).

5. Tökéletes egyensúly

Amikor az egyensúlyról beszélünk, arra gondolunk, hogy "mindent csak mértékletesen". Egyensúly alatt az egészséget segíto jó dolgok megfelelo kombinációját értjük. A káros dolgokat töröljük teljesen! Az egyensúly az életformáról szól, ami javíthatja az élet minoségét és a közérzetet. E sorozat minden részében a kiegyensúlyozott életmód fontosságát hangsúlyozzuk.

6. Levegõ

A belélegzett levegõ szintén létfontosságú egészségünk szempontjából. A légszennyezettség betegséget és halált okozhat, ha a szennyezo anyagok koncentrációja magas és hosszú idon keresztül fennáll. A magas szénmonoxid tartalom és a levegoben levo savak koncentrációja, valamint a csökkeno oxigénmennyiség túlzottan igénybe veszi a szervezetet. Ezek pangásos szívelégtelenséget vagy olyan krónikus elzáródásos tüdobetegségeket okozhatnak, mint például a krónikus hörgogyulladás vagy a tüdotágulás, akár fiatalabb vagy idosebb korban is. Magyarország a kevésbé szennyezett levegoju országok közé tartozik, de a nagyvárosokban érdemes figyelni a légszennyezettségrol közölt adatokat.

 Nem az emberi tevékenység okozza az összes légszennyezést; erdotüzek, virágpor, homokvihar szintén növeli az atmoszféra szennyezettségét. Egyre szélesebb körben tudatosul az emberekben, hogy mindent meg kell tennünk környezetünk megvédése érdekében.

7. Pihenés

A relaxáció, a felfrissülés és az alvás létfontosságú az egészséges élethez. A rohanó, stresszel teli életben rendkívül fontos, hogy idot találjunk mindennap a pihenésre, így az izmainkban levo feszültség ellazulhat.

A pihenés magába foglalhat aktív felfrissülést. Egy természetben töltött nap, vagy egy vízparti séta felfrissíthet bennünket és segíthet a mindennapi feladatok elvégzésében.

Egyes szakemberek szerint az az ideális, ha hetente, tervszeruen bizonyos idot elmélkedésre, kikapcsolódásra szánunk.

Ez rendszeres lehetoséget teremt arra, hogy tervszeruen elvonuljunk egy idore a mindennapi gondoktól. Ilyen tevékenység lehet vallásos összejövetel, elmélkedés, séta, zenélés vagy idotöltés a család kedvenc háziállataival.

Az alvásszükségletünk félelmetes úr! Ha túl sokáig nem alszunk, akkor sem tudunk ébren maradni, ha az álomba merülés egyébként életveszélyes – jól mutatják ezt a gépkocsibalesetek, amikor a vezeto elalszik a kormánynál. A legtöbb ember nem alszik eleget. Tanulmányok mutatják, hogy átlagosan napi 6-8 órai alvásra van szükségünk. Hányszor fekszünk le depresszióval, holt fáradtan és ébredünk fel sokkal jobb érzésekkel az élet iránt egy jó alvásból!

8. Bizalom

A céltudatosság és a valakihez való tartozás rendkívül fontos ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Talán valaki meglepodik azon, hogy mindezekkel összefügg az egészséges élet. Pedig a depresszióval, magánnyal, haraggal teli életet aligha lehet jó minoségu életként jellemezni. Ez különösen akkor igaz, ha az emberek nehéznek találják életkörülményeiket, pl. szerencsétlenség, veszteség éri oket, ha elhagyja partnerük, súlyos betegségben szenvednek, vagy családjukban haláleset történik.

Az egészség lelki vonatkozása magában foglalja az élet értékeit, filozófiáját, ami célt és kötodést ad. A lelki egészség a szeretet, az együttérzés, a megbocsátás, a békesség és a megelégedettség lehetoségét adja meg. A bizalom egy rajtunk kívül álló eroben és a körülöttünk levokben szintén létfontosságú eleme az egészségnek. Az aranyszabály, miszerint szeressük felebarátainkat, mint önmagunkat, alapveto jelentoségu az önbecsülés és önértékelés szempontjából.

Meg kell találnunk az egyensúlyt önmagunk szükségletei és mások elvárásai között. A cinizmust, a haragot, az elkeseredettséget, a félelmet, a szorongást és a pesszimizmust gyakran olyan emberek érzik, akik túlzottan elkötelezettek mások elvárásai iránt munkájukban, és nem marad erejük saját magukra. Ahhoz, hogy frissnek és késznek érezzük magunkat mások szolgálatára, szükségünk van arra is, hogy egyedül legyünk, hogy kielégítsük önmagunk igényeit is.

Az egészség meghatározása, miszerint teljes fizikai, lelki és szociális jólétet jelent, nem új keletü. A Bibliában már megtalálható ez az alapelv. János apostol egyik levelének köszöntõ soraiban ezt írja: "…kívánom, hogy minden sikerüljön neked és egészséges légy testben is, lélekben is".

Valóban, az egészséges fizikumhoz egészséges belsore is szükség van, és szükséges az is, hogy életünk céljai megvalósuljanak. Ehhez azonban helyes döntéseket kell hoznunk. János, az elobb idézett levelében, errol így ír: "… ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentol van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent".