TUDTAD-E HOGY. 

• Magyarországon minden 10-ik ember csontritkulásban szenved, a lakósság 7-10% érinti!

• Világszerte több százmillió embert súlyt e betegség!

• Európában a magyar lakosság csontsuruség-mutatói a legrosszabbak.

• Az éventei 15,000 combnyaktáji (csipõ) törések miatt 3,000-en vesztik életüket.

• Évente 35,000 csigolyatörés fordul elõ, mely 20%-kal növeli a betegek halálozási kockázatát.

• A betegek fele élete végéig ellátásra szorul, csupán egynegyedük gyógyul föl teljesen.

• A csontritkulás megelõzése és kezelése a parlament elé kerülõ nemzeti népegészségügyi program fontos része, mivel a betegség 800 ezer-1 millió embert érint Magyarországon.

• 110 egészségügyi centrumban szakmai program indult Magyarországon a csontritkulás megelõzése és kezelése érdekében. Legalább azt szeretnék elérni, hogy a 20-25 évesek csontjainak állapota ne legyen rosszabb az európai uniós tagállamokban élõ kortársaiknál. Az osteoporosis gyógyszerei árához 90%-os mértékben járul hozzá az Egészségbiztosítási Pénztár Magyarországon!

Kinek szól nagyrészt ez az elõadás? 30 év alatti és feletti nõknek, férfiaknak, fogyókúrázóknak, vegetáriánusoknak és nem vegetáriánusoknak, várandós és szoptató anyáknak, hajlott hátú szülõk gyermekeinek. Egyszóval NEKED IS!

A jó minõségû élethez – magzati állapottól kezdve öregkorunk végéig – alapvetõ fontosságú, hogy szervezetünk vázát: csontozatunkat, fogainkat jó egészségben tartsuk, megelõzve ezzel a néma járványként emlegetett csontritkulást.

A felnõtt emberi szervezet 206 csontdarabból áll, mig az újszülött 350 csontrésszel jön a világra! A csontszöveteknek szükségük van a megfelelõ kálciumbevitelre ahhoz hogy optimumon tudjanak muködni. Minden életkorban a megfelelõ mennyiségu csonttömeg megléte, vagyis a csontritkulás megelõzése, alapvetõen saját magunktól függ.

Megfelelõ kálciumbevitellel a csontok gyerekkorban, legfeljebb fiatal felnõttkorig alakíthatók. A csonttömeg ezután már nem növekszik, a szervezet viszont feléli saját kálciumtartalékait, így 30-40 év elteltével már jelentkezhet a betegség.

Ugyanakkor ha gyerekkorban elégséges a kálciumbevitel, az akár 50%-kal is csökkentheti az idõskori csonttörések valószínuségét. Évente a csonttömeg tizede cserélõdik ki, tizenévenként pedig az egész rendszer megújul. Ám ehhez megfelelõ kalciumdús táplálkozásra, testmozgásra van szükség!

A szaknyelven ismert "osteoporosis" világszerte népbetegség. Az életkor elõrehaladtával a csontok gerendázata fokozatosan pusztul, a csontok teherbíró képessége csökken, s ez által törékenysége fokozódik. A folyamat észrevétlenül, panaszmentesen zajlik, eredménye a csontritkulás, vagyis az osteoporosis.

A betegséget "hallgatag gyilkosnak" is nevezik: gyilkos, hiszen az idõskori, gyakran halálos csípõ- és combnyak-törések, valamint a borda és csuklótörések jelentõs százalékát a tömegükben megritkult, "porózus" csontok okozzák. Ugyanakkor hallgatag, hiszen a megfelelõ csonttömeg gyermekkorban, legkésõbb a fiatal felnõttkorig alakítható ki a megfelelõ kalcium-bevitellel. A csonttömeg ezt követõen már nem növekszik, a szervezet csak föléli saját kalcium-bankját, hogy a 30-40 évig némán meglapuló gyilkos ekkor, öregkorban fejtse ki hatását. Így az emberek, amikor még tehetnének ellene, nem hiszik, hogy valaha is ebben a betegségben szenvednek majd. Amikor viszont már tennének ellene, évtizedekkel elkéstek.

Az osteoporosis igy "lappangó kór" néven is vonult be a szakirodalomba, mivel csak akkor okoz panaszokat, amikor már elõrehaladott stádiumban van.

A "csontritkulás" kifejezés fõként a nõket érintõ, súlyossá vált formában akár mozgásképtelenséget is elõidézõ betegséget takar. Életkorral együtt járó csonttömeg-csökkenésrõl van szó, amelyet azonban bizonyos életmódbeli változásokkal és táplálkozási szokásokkal kedvezõen lehet befolyásolni.

Míg a gondtalan gyermek- és ifjúkorban a csontfelépítés az uralkodó állapot, életünk második felétõl (35 éves kortól) ez a folyamat a visszájára fordul, és a csonttömeg leépülése válik jellemzõvé.

Megkülönböztethetünk elsõdleges és másodlagos csontritkulást. Elsõdleges osteoporosisról beszélünk akkor, ha maga a betegség a lényeg, és oka többnyire ismeretlen. Ilyen az idõskori csontritkulás vagy a férfiak idõs kor elõtti, ismeretlen eredetu csontritkulása, de szintén ide tartozik a – szerencsére nagyon ritka – fiatalkori osteoporosis. Szokás ide sorolni a nõkben a klimax után kialakuló csontritkulást, bár ennek oka már jórészt ismeretes.

A másodlagos csontritkulás kategóriájába tartozik az egyéb bántalom következtében kialakuló osteoporosis. A cukorbaj, az idült vesebetegség, alkoholizmus, tartósan szedett szteroid hormonkészítmények, valamint néhány szintén hosszasan szedett gyógyszer másodlagos csontritkulást okozhatnak.

Másféle felosztása is létezik a betegségnek. Elsõ típusú a csontritkulás akkor, ha döntõen a csont belsõ állománya károsodik (ennek oka elsõsorban a tüszõhormonhiány, ide tartozik a klimax után kialakult csontritkulás) és II. típusú, ha a csont teljes állományának megkevesbedésérõl van szó, ami fõleg idõskorban fordul elõ, és jellegzetes tünete a csípõtáji törés.

Hazai adatok szerint a magyar lakosság 7-10%-nál feltételezhetõ. Ez utóbbi a nõknél közel kétszer gyakoribb. Az osteoporosis minden harmadik nõnél és minden negyedik férfinál biztosan kialakul.

Az osteoporosis szövõdménye a csonttörés 70 éves kor felett az egyének több mint felénél bekövetkezik. A nõknek csupán 25-30%-ának nem alakul ki törés élete folyamán. A combnyaktörést követõ egy évben a halálozás aránya ma is 12-20% a szövõdmények következtében.

Magyarországon a csontritkulás következtében kialakuló combnyaktörések száma évenként 15,000; több nõ hal meg combnyaktörés szövõdményei következtében, mint mell-, méhnyak- és méhtestrák miatt. Magyarországon minden tizedik ember ebben a betegségben szenved, még ha nem is tud róla.

A csonttömeg többé-kevésbé egyenletes fogyása kb. 35-40 éves kortól kezdve mindenkinél elkezdõdik. Ennek üteme nõknél azonban észrevétlenül felgyorsulhat a változás kora utáni idõszakban. Ekkor ugyanis a petefészek hormonok csontvédõ hatása megszunik, a csontok ásvány anyag tartalma évek alatt jelentõs százalékkal csökken.

Férfiaknál a csonttömeg eleve magasabb, ennek fogyása szintén bekövetkezik, de a férfiak csontvesztése lényegesen lassúbb, egyenletesebb, mint a nõké. Ennek ellenére férfiaknál sem olyan ritka a csontritkulás betegség, mint azt korábban gondoltuk, a nõi/férfi arány 2:1.

A csontritkulás multifaktoriális megbetegedés. Klinikai megjelenését külsõ és belsõ tényezõk egyaránt befolyásolják. Minél több rizikófaktor van jelen, annál nagyobb a valószínusége a súlyos csontritkulás megjelenésének. Fontos azoknak a rizikótényezõknek az ismerete melyek veszélyeztetetté teszik az egyént az osteoporosisra.

A betegségben szenvedõk 90%-a nõ, aminek oka a változás korában beálló hormonális változásokban keresendõ. Különösen nagy a kalcium-vesztés veszélye a nõknél, akik a terhesség, szoptatás alatt vannak ennek kitéve, illetve a változó korban, az ösztrogén hormon csökkenésekor. A terhesség alatt a magzat csontjainak egészséges fejlõdéséhez is nagy mennyiségu kalciumra van szükség, s a terhes nõ gyakran figyelmen kívül hagyja a szervezet megnövekedett kalciumigényét. Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a nem megfelelõ gyermekkori kalciumbevitel 5-10% kal csökkentheti a felnõttkori maximális csontsuruséget, s ezáltal akár 50%-kal megnõhet az idõskori csípõcsont-törések valószínusége.

Nagyobb a csontritkulás rizikója azokban a nõkben, akik vékonyak, fiús testalkatúak; a klimax elõtt eltávolították petefészküket; a fehér vagy az ázsiai rasszhoz tartoznak. Mérsékelten veszélyeztetettek azok, akik kalciumszegény étrenden élnek, fokozott mennyiségu alkoholt fogyasztanak és dohányoznak. Szintén veszélyesek a radikális, helytelen fogyókúrák. Ma már sokféle fogyókúrás program közül választhatunk, ügyelni kell arra, hogy a szervezet hozzájusson a számára szükséges vitaminokhoz, nyomelemekhez. Fogyni okosan is lehet!

Tehát veszélyeztetettnek tekinthetõk a következõ csoportokba tartozók:
• Késõi menstruáció és korai menopausa
• Egy vagy kétoldali petefészek eltávolítás utáni állapot
• Pajzsmirigybetegségek
• Hypercorticizmus
• Cushing kór
• Máj Cirrózis
• Insulin dependent diabetes mellitus
• Lactose intolerantia és más felszívódási zavarok, kalcium szegény étkezés
• Veseelégtelenség
• Tartós gyógyszerszedés: steroid, antituberculoticumok, theophyllin, antacidák, heparin, antiepilepticumok, nem thiazid típusú vízhajtók, pajzsmirigy hormon gyógyszerek
• A csontritkulás családi elõfordulása
• Családi csonttörések
• Élvezeti szerek közül a dohányzás, nagymértéku kávé- és alkoholfogyasztás
• Magas életkor.

Mint minden betegségben, a csontritkulásban is vannak elsõ és késõi jelek. A csontritkulás kisebb-nagyobb mértékben szinte mindenkit érint, aki megfelelõen magas életkort ér el.

Kezdetére jellemzõ, hogy a beteg hosszú éveken át panaszmentes, nem észleli a lappangva zajló folyamatot. Az elsõ tünetek leggyakrabban bizonytalan jellegu derék, hát- és gerinctáji fájdalmak formájában jelentkeznek; az osteoporosis gyanúját veti fel, ha a fájdalom ágynyugalomra erõsödik, mozgásra pedig enyhül. Szintén jellemzõ a hátrahajláskor fokozottan jelentkezõ háti fájdalom.

Ez a kezdetben csupán enyhe panaszokat okozó megbetegedés késõbb súlyos tünetekkel jár, fokozódik a fájdalom, és a törést szenvedett betegek akár rokkanttá is válhatnak. Ha a csonttömeg jelentõsen megfogyatkozott, már kis sérülés is törést okozhat. Ezek a törések részben a betegek további életére kedvezõtlenül hatnak, részben munkából való kiesést okoznak, és nem utolsó sorban ellátásuk igen költséges.

Itt különösképpen a nem traumás eredetu csonttörésekrõl van szó, kompressziós csigolyatörésekrõl, a testmagasság csökkenésérõl, és hasi fájdalmakról szervi megbetegedés nélkül. A csonttörések szövõdményei – különösen combnyaktörés esetén életveszélyessé is válhatnak. A csigolyák összeroppanásának veszélye jelentõsen fokozódik, a hátgerinc görbülete az osteoporosis egyértelmu kórjelzõ tünete.

Fizikális vizsgálatok

Az osteoporosis idõben történõ felismerése nagyon fontos. A röntgen vizsgálat erre nem alkalmas, hiszen a csonttömeg 30%-ának kell ahhoz eltunnie, hogy kimutatható legyen a csontritkulás.

Világszerte egyre több módszert dolgoznak ki ezért annak érdekében, hogy az osteoporosis már kezdeti stádiumában felismerhetõ legyen. Jelenleg erre legalkalmasabbnak az osteodenzitometriás (bone mineral density) eljárás, mely a csont ásványi anyagának suruségét jelzi. A vizsgálat fájdalom mentes, sugárterhelése elhanyagolhatóan alacsony.

A csontritkulás kialakulásának egyik legfontosabb meghatározó eleme: a csont ásványi-anyagtartalom, vagy csonttömeg ma már pontosan mérhetõ. A mérésre alkalmas muszerek a csontok sugárelnyelõdésén alapulnak, újabban ultrahangos muszerek is elterjedõben vannak.

Az osteoporosisos testalkatra jellemzõ legfontosabb elváltozások a következõk: fokozott háti kyphosis, elsimult lumbalis lordosis, a has elõre esik, a Michaelis-rombus lelapul. Az osteodenzitometriás vizsgálatok a World Health Organization meghatározása alapján történnek. Ezzel a vizsgálattal egyre több betegnél már korai stádiumban felismerhetõ a csontritkulás.

Közismert a magyar lakósság egészségtelen életmódja. Fontos a betegek tájékoztatása, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a szurõvizsgálaton, és életmódjukkal is a csontritkulás kialakulását hátráltassák.

A vizsgálatok közül 65%-a a magyaroknak kevés tejterméket fogyaszt. Az élvezeti szerek fogyasztása is igen nagyarányú mivel 84% kávézik, 19% dohányzik és 11% rendszeresen fogyaszt alkoholt. Ez utóbbi a valóságban valószínuleg jóval nagyobb arányban fordul elõ. Fiatal korban fontos a magas "csúcscsonttömeg" kialakítása, ami sok mozgással, kalciumban és fehérjében gazdag étkezéssel érhetõ el.

Hangsúlyozni kell a D-vitamin jótékony szerepét is a kalcium felszívódásában és beépülésében. A csontállomány felépítése 35 éves korunk tájékán fejezõdik be. Ezután az eddig kialakult csonttömeg megõrzése a cél. A változó kort követõ csontvesztés megelõzése az eddig elmondottakon túl kalcium, mozgás hormonpótlással vagy ezt helyettesítõ készítménnyel érhetõ el. A csontritkulás megelõzésében, illetve egész életünk során nagy fontossággal bír a naponta elfogyasztott kalcium mennyisége.

Kedvezõ hatását kisérleteken alapuló szakirodalom igazolja az aktív testmozgást és az egészséges táplálkozást. Ma magasabb életkort érünk meg mint 100 évvel ezelõtt, mikor a csontszövet tartóssága megfelelõ volt. Úgyszintén manapság kényelmesebbé vált az életünk, keveset mozgunk. A közlekedési eszközök és a nehéz fizikai munkát kiváltó gépek megfosztanak bennünket a mozgás szükséges mennyiségétõl.

Nemrégen elindult az egészségnevelés iskoláinkban hol felvilágosító és tornaprogramokat indítottak, hogy késõbbi éveikben ne szenvedjenek a fiatalok. Ezek a programok segíthetik õket egészségük megõrzésében. Ma már vitathatatlan, hogy az iskolákban az egészség-ismeretek tantárgyi oktatásának helyet kell kapnia.

A szurõvizsgálatok általánossá tehetõek. Így egyre több beteg kerülhet felismerésre és kezelésre, és megakadályozhatóak a csonttörésekkel járó súlyos szövõdmények, melyek a betegek életminõségét rontják, és a társadalom számára jelentõs kiadással járnak.

A hangsúly tehát mindenképp a megelõzésen van, de a csontritkulás folyamata szerencsére késõbb is nagymértékben lassítható megfelelõ táplálkozással és rendszeres testmozgással, valamint orvos által elõírt hormonpótlással, D-vitaminnal és kálciumsókkal. 40 éves kor fölött pedig feltétlenül érdemes rendszeresen eljárni csontritkulás-vizsgálatra, hiszen a korai szakaszban felismert betegség könnyebben kezelhetõ.

A már kialakult betegségben a kezelési lehetõségek igen szerények. Fontos tehát a megelõzés, a szurõvizsgálat és az idejében elkezdett terápia. Mivel óvatos becslések szerint a magyar csontritkulásos betegek száma elérheti az 1 milliót is, a gondozásban a háziorvosoknak is tevékenyen részt kell vállalni.

Más sókkal együtt a kalcium alkotja a csontszövetek és a fogak ásványi alapanyagát, nélkülözhetetlen az idegrendszer normális muködéséhez, valamint az izmok összehúzó képességéhez. Szükséges a vér-alvadáshoz, de szerepet játszik a sejtosztódásban is.

A felnõtt ember napi kalciumszükséglete kb. 800-1000mg, viszont magyarországon a táplálkozás során naponta bevitt kalcium nem haladja meg a 600 mg-ot. Ezen adatok alapján kiszámítható, hogy adott életkor-ban mennyi kalcium pótlásra van szükségünk naponta.

S Z Ü K S É G L E T

Gyerekek kálciumszükséglete:

• Újszülött – 6 hónapos korig 400mg
• 6 hónapos kortól 1 éves korig 600mg
• 1 évtõl – 5 évig 800mg
• 6-10 éves korig 800-1200mg
• 11-24 év közt 1200-1500mg 

Férfiak kálciumszükséglete:
• 25-65 évig 1000mg
• 65 év fölött 1500mg

Nõk kálciumszükséglete:
• 25-50 évig 1000mg
• Terhesség, szoptatás alatt 1200-1500mg
• 50 év felett 1500mg
• Estrogen kezelés mellett 1000mg
• Estrogen kezelés nélkul 1500mg
• 65 évkor felett 1500mg 

Figyelem: a túlzott kalcium bevétel vesekõhöz, magas vér-kálcium szinthez, vas-cink és magnézium nemfelszivódásához vezethet, ezért vigyázzunk a túlzott bevételétõl, vagyis 2500mg meghaladásától! Az emberi szervezet a természetes alapú készítményeket tudja a legnagyobb mértékben hasznosítani, beépíteni. A csont- és fogerõsítõ tabletta az élõ szervezet alkotta tojáshéjból készült és így természetes formában tartalmaz sok kalciumot, számos fontos nyomelemet és D3 vitamint.

Fontos, hogy egész életünk során naponta elegendõ mennyiségu kalciumot és egyéb ásványi anyagot juttassunk be szervezetünkbe, melyeknek a csontozatba történõ beépülését a gyerekkort kísérõ mozgás, késõbb pedig a rendszeres testedzés (séta, gyaloglás, könnyu labdajátékok) segítik elõ.

A kálcium bevitelének szerepe van a magas vérnyomás, vesekõ, kardiovaszkuláris betegségek megelõzésében. A táplálkozáskutatók szerint, az a fajta kálcium a leghasznosithatóbb a szervezet számára, amely természetes úton fogyasztható.

Élelmiszerek kálcium tartalma (100g adag):

Tejtermékek:
• 3.5% Tej 120 mg
• 3.5% Joghurt 120 mg
• 30% Tejszin 80 mg
• 10% Tejföl 100 mg
• 7.5% Süritett Tej 242 mg
• Tejpor 920 mg
• Sovány Túró 92 mg
• Krémsajt (50%) 694 mg
• Camamber sajt (60%) 400 mg
• Ementáli sajt (45%) 570 mg
• Edámi sajt (30%) 800 mg
• Vitasoy szója Tej * 300 mg

Tojás-zsiradék:
• Tojássárgája 140 mg
• 1 db. Tojás 34 mg
• Vaj 13 mg
• Fél zsiros margarine 12 mg
• Majonéz (80%) 18 mg

Hal félék:
• Hering 34 mg
• Tonhal 40 mg
• Pisztráng 18 mg
• Szardinia 330 mg

Kenyér-gabona félék:
• Zsemle 27 mg
• Fehér kenyér 58 mg
• Rozskenyér 29 mg
• Kétszersült 42 mg
• Vajas keksz 47 mg
• Fényezett rizs 6 mg
• Fényezettlen rizs 23 mg
• Búzadara 17 mg
• Zabpehely 54 mg
• Búzaliszt 15 mg
• Búzacsira 69 mg
• Búzakorpa 43 mg
• Szezán mag 781 mg
• Szójabab 260 mg
• Mandula 252 mg
• Mogyoró 225 mg

A tejtermékben található a legtöbb kalcium, ám a lakosság 15% érzékeny a tejfehérjére. Hogy miért, azt egy következõ elõadásban megtudhatjuk!

Úgyszintén jó tudni, hogy az ananász tartalmaz manganese-t, mely hasznos a törések és csontritkulás megelõzésében! A sötét zöld zöldségek, babfélék, diófélék, tofu, és a halfajtákban mind található nagy mennyiségõ kalcium – használjuk bõségesen!

Akik nem tudják megemészteni, vagy nem szeretik a tejtermékeket, azok számára létezik egy nagyszeru megoldás: az olajos magvakban, mogyoróban, dióban, mandulában, valamint a mézben is található elég olyan anyag, ami segíti a csontképzést. Sõt, a nem-állati eredetu kálciumban-dús ételek könnyebben emészthetõek és gyorsabban fölszivódnak, igy bõséggel fogyaszthatjuk és ajánljuk azokat.

Ha mindenkép kalcium kiegészitésre van szükség, használhatunk kalcium pótlókat melyek beszerezhetõk a gyógyszertárakban vagy egészséges élelmiszer boltokban. Ajánlatos, hogy étkezésekkel összekötve fogyasszuk, és ha lehet nem nagyobb adagot 500mg-nál egyszerre. Átlagban mindenféle kálcium tabletta fölszivódik, de a Calcium Carbonate-ben nagyobb concentrációban található meg a kalcium, mint például a Tums-ban is.

Tudnunk kell azt is, hogy a kalcium felszivódásához a D-vitamin nélkülözhetetlen, ami a csontritkulás megelõzése mellett például az immun és idegrendszer müködéséhez is szükséges. Az idõskori csontritkulás alapvetõen a D-vitamin és a mozgás hiányára vezethetõ vissza. A D-vitamin az ultraviola sugárzás révén fejti ki hatását, ezért szükséges a mértékletes napozás.

A jó minõségu élethez-magzati állapottól kezdve öregkorunk végéig- alapvetõ fontosságú, hogy szervezetünk vázát – csontozatunkat – jó egészségben tartsuk.

A csontritkulás olyan betegség, amelyet genetikai, életmódi tényezõk, az életkor és más szervek betegségei egyaránt elõidézhetnek. Viszont a csontépités és lebontás egyensúlyának folyamatát befolyásolni lehet.

Hogy mennyire az már tõled függ!

1. Ön elmúlt 40 éves? (Igen/Nem)
2. Sovány, törékeny testalkatú? (Igen/Nem)
3. Elõfordult-e csontritkulásos megbetegedés, illetve idõskori csonttörés a családjában? (Igen/Nem)
4. Elsõ havi vérzése 16 évkor után jelentkezett? (Igen/Nem)
5. Szenved-e csontritkulásra hajlamositó betegségben, pajzsmirigy túlmuködésben, rheumatoid arthritisben, idült vesebetegségben, anorexia, mellékvesekéreg-túlmuködésben, inzulinfüggõ cukorbetegségben vagy tüdõbetegségben? (Igen/Nem)
6. Szed-e csontritkulásra jajlamositó gyógyszereket, azaz pajzsmirigyhormonokat, véralvadásgátlókat, részesült vett-e kemoterápiás kezelésben? (Igen/Nem)
7. Nem igazán figyel arra, hogy a táplálkozása során elegendõ mennyiségu calcium és D-vitamin kerüljön a szervezetébe? (Igen/Nem)
8. Gyakran fogyókúrázik? (Igen/Nem)
9. Sok sót fogyaszt? (Igen/Nem)
10. Fogyaszt élvezeti cikkeket (kávé, alkohol, cigaretta)? (Igen/Nem)
11. Kevesebb, mint heti három alkalommal végez testmozgást (torna, úszás, seta)? (Igen/Nem)
12. Irodai ülõ munkát végez? (Igen/Nem)
13. Egész évre jellemzõ, hogy kevesebb mint fél órát tartózkodik naponta friss levegõn és napfényen? (Igen/Nem)

KIÉRTÉKELÉS

• 1-5 kérdésre IGEN válasz = alacsony esély van
• 6-8 kérdésre IGEN válasz = közép esély van
• 9-13 kérdésre IGEN válasz = nagy esély van.