Intercer :: Egnek

Magyar keresztények web oldala

Ékszerviselés a Bibliában

By


Ezék. 28.15 Click a képre hogy lásd nagyobitva

1 Móz. 2.10-12

Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem. És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő.

– Hol volt  az arany?

1 Móz. 2.23-25

És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.

Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.

Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.

– Van ékszer rajtuk? Ha Isten úgy teremtette volna őket, hogy mezitelenek legyenek, sétálhattak volna a bűnbeesés után is, de szégyellték magukat, azért Isten bőrruhát készített nekik.

1 Móz. 3.21

És csinála az Úr Isten Ádámnak és az ő feleségének bőr ruhákat, és felöltözteté őket.

– Tett ékszert is?

1 Móz. 35.1-4

Monda pedig az Isten Jákóbnak: Kelj fel, eredj fel Béthelbe és telepedjél le ott; és csinálj ott oltárt amaz Istennek, ki megjelenék néked, mikor a te bátyád Ézsaú előtt futsz vala.

Akkor monda Jákób az ő házanépének, és mind azoknak, kik vele valának: Hányjátok el az idegen isteneket, kik köztetek vannak, és tisztítsátok meg magatokat, és változtassátok el öltözeteiteket.

És keljünk fel, és menjünk fel Béthelbe, hogy csináljak ott oltárt annak az Istennek, ki meghallgatott engem az én nyomorúságom napján, és velem volt az úton, a melyen jártam.

Átadák azért Jákóbnak mind az idegen isteneket, kik nálok valának, és füleikből a függőket, és elásá azokat Jákób a cserfa alatt, mely Sekhem mellett vala.

– Mit tettek, milyen idegen isteneket ástak el és azután mit tettek?

2 Móz. 33.3-6

A tejjel és mézzel folyó földre; de én nem megyek fel köztetek, mert te keménynyakú nép vagy, hogy meg ne emészszelek az úton.

Mikor meghallá a nép ezt a kemény beszédet, gyászba borula, és senki nem tevé fel az ékszereit.

Megmondotta vala az Úr Mózesnek: Mondd meg az Izráel fiainak: Keménynyakú nép vagy te, egy szempillantásban, ha közéd mennék, megemésztenélek. Azért most vesd le a te ékességeidet magadról, azután meglátom mit cselekedjem veled.

És lerakták magokról az Izráel fiai az ő ékességeket, a Hóreb hegyétől fogva.

– Mit mond Isten? VESD LE!

Ésa. 3.17-24

És szól az Úr: Mivel Sion leányai felfuvalkodtak, és felemelt nyakkal járnak, szemeikkel pillognak, és aprókat lépve járnak, és lábokkal nagy zengést bongást szereznek:
Megkopaszítja az Úr Sion leányainak fejtetőjét, és az ő szemérmöket megmezteleníti.

Ama napon eltávolítja az Úr az ő lábaik zengő ékességét, a napocskákat és holdacskákat,

A fülönfüggőket, a karpereczeket és a fátyolokat,

A pártákat, a láblánczokat, az öveket, a jóillattartókat és az ereklyéket,

A gyűrűket és az orrpereczeket,

Az ünneplő ruhákat, a palástokat, a nagy kendőket és az erszényeket,

A tükröket, a gyolcsingeket, a főkötőket és a keczeléket.

– Mit fog Isten tenni? Eltávolítja! Ezek szerint akarja, hogy viseljünk?

 

JÉZUS

Ján. 19.23-24

A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött.

Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék.

– Mi tettek volna a katonák, ha Jézusnak lett volna egy gyűrűje? A Biblia hallgat, csak az inge volt egyedüli értéke. Keresztény = Krisztushoz hasonló

– Ki a mi példánk? Krisztus.

Az Apostolok

1 Tim. 2.9-10

Hasonlatosképen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és aranynyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel,

Hanem, a mint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel.

1 Pét. 3.3-5

A kiknek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való;

Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten előtt.

Mert így ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is, a kik Istenben reménykedtek, engedelmeskedvén az ő férjöknek.

– Milyen szépséget értékel Isten? A hangsúly a belső ember díszítésén van, hogy tiszta legyen a szív, a jellem pedig Krisztuséhoz hasonló.

Új kezdet

Jel. 7.9,13

Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba + öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;

Akkor felele egy a Vének közül, és monda nékem: Ezek, a kik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek?

– Mit találunk itt? Az igazság fehér ruháját.

Jel. 21.18,21

És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló.

A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy; minden egyes kapu egy-egy gyöngyből vala; és a város utczája tiszta arany, olyan mint az átlátszó üveg.

– Hol van  az arany, mire használják?

– Mit találunk a Bibliában, Isten népe hord ékszert vagy nem? Ha az embernek van egy idegen istene, ékszer, pénz, sex, vagy más szenvedély, le tudja győzni saját erejéből? Kinek a segítségére van szükség, ha győzni akarunk? Az Úr Jézuséra. Mit mond Ő?

Mát. 4.10

Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.

– A Biblia kit mutat be ékszert viselve?

Ezék. 28.13-15

Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.

Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.

Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.

– Amikor valaki ékszert hord, kit képvisel, a Galileait vagy az angyalt? Te kit akarsz képviselni?

Szász- Cserei Géza

A kowboyos film

By

Hetedikes voltam, mikor az egész osztály egy zseniális eseményröl beszélt. Holnap amerikai kowboyos filmet vetítenek a moziban. Ilyesmi eddig még nem történt Budapesten. Örömujjongásban tört ki az egész osztály. Barátaim tudták, hogy nem szoktam moziba járni, ezért egyik megkérdezte:

– Jenö te eljössz?

– Persze, hogy elmegyek.

Nem is tudom mi késztetett ilyen feleletre. Egyforma akartam lenni velük?!

Hétköznap volt a vetítés, nem szombaton. Szinte gondolkodás nélkül vágtam rá, hogy elmegyek. Lehet az ö ujjongásuk, lehet kíváncsi voltam a kowboyokra, lehet szégyelltem, hogy sohasem megyek velük. Aztán megegyeztünk, hogy felhozzuk a pénzt és egy közülünk megveszi az egész osztálynak a jegyeket. Volt zsebpénzem és azonnal odaadtam a jegy árát.

Egész délelött a moziról szólt a beszélgetés. Délben, mikor kijöttem az iskolából, s egyedül maradtam, akkor kezdtem csak gondolkozni igazán. Vajon jól tettem? Hazamentem, ebédeltem és elkészítettem a leckéimet. Édesanyám fözött. Munka közben be-be jött a szobába, mert onnan volt a bejárat a kamrába. Szegény annyit dolgozott, hogy minket rendesen jártasson, jól neveljen, és minden jó legyen. Hárman voltunk testvérek, mind fiúk. Édesapám prédikátor lévén többet volt terepen, mint otthon. Édesanyámra hárult egyedül a család gondja. Akkor még nem jutott eszembe, hogy megkíméljem öt az ilyen fölösleges gondoktól. Tanulás közben, ahogy ö ott járkált, mintha hangosan gondolkodnék, mondtam, hogy holnap moziba megyek.

Édesanyám nem szólt semmit. Úgy tett mintha nem hallotta volna. Mikor újra itt vitt el útja, újra mondtam, hogy szeretnék moziba menni. Ekkor sem felelt.

Másnap siettem hazamenni. Megebédeltem, gyorsan tanultam és újra mondtam édesanyámnak, úgy, hogy hallja, hogy moziba megyek. Semmi felelet. Bíztos voltam benne, hogy hallja.

Vajon miért nem felel? – fúrta az oldalamat a kíváncsiság. Egyetért vele, vagy hallani sem akar róla? Nem érdekli az én nagy örömöm? Boldog voltam, hogy van egy ok, és én is elmehetek végre a moziba. Az egész osztály megy. Így indokolt a dolog. Félórával a film kezdése elött felöltöztem és kimentem az ajtón. Szaladtam a moziig. Nem volt még egy osztálytársam sem ott. Az ajtók is zárva voltak, mert egy más filmet vetítettek. Állingáltam a bejáratnál. Nem voltam szokva az ilyesmivel. Kezdtem kellemetlenül érezni magamat. Mikor a filmnek vége lett és özönlött ki a sokaság, velük én is arrább mentem. Megálltam a bejárattal szemben és lestem, mikor jönnek meg az osztálytársaim. Kezdés elött öt perccel egyszerre jöttek. Úgy fordultam, hogy ne vegyenek észre. Már semmi porcikám se kívánta a bemenést. Sokan jöttek a moziba, úgy, hogy nem vettek észre. Hazamenni sem kívántam. Furcsa helyzetben voltam. Ha azt mondtam, hogy elmegyek a moziba, nem mehetek most azonnal haza. Meg kell várjam, amíg vége lesz a filmnek. Igen, de a barátaim nem vehetik észre, hogy itt voltam és mégse mentem be. Nem, ezt nem lehet. Úgy döntöttem, hogy sétálok a parkban, míg vége lesz a filmnek. Úgy is tettem, s mikor vége lett, kezdtek kijönni az emberek, gyorsan elosontam onnan.

Hazaérve édesanyám semmit sem kérdezett. Furcsa ez az anya mostanában – gondoltam magamban. Ha ö nem kérdezett, én sem mondtam semmit. Pedig jól esett volna, ha megszólal.

Másnap haza jött édesapám. Ültünk a szobában és beszélgettünk. Egyszer, amikor anya is belépett a szobába, hirtelen felteszi édesapám a nagy kérdést: És milyen volt a moziban?

Hát te tudsz róla?

Csak úgy megemlítette édesanyád, hogy készültél a moziba.

És ö miért nem kérdezett meg?

Mert tudtam, hogy nem mész el, – felelt édesanyám.

Hogy, te lestél utánam?

Nem. Bíztam benned.

Hát nem voltam a moziban. Nem tudtam bemenni. Valami nem engedett.

Tudtam, hogy nem fogsz bemenni, azért nem kérdeztem semmit, mondta határozottan.

Ha akkor édesanyám ellenkezik, elmegyek a moziba, de mivel így viselkedett, nem tudtam megtenni. Ö bízott bennem, hogyan hozhattam volna szégyent rá.

A hazugság mindig kiderül

By

Nagyon unalmas volt egyik nap az iskolában. Szünetben megbeszéltük barátommal, hogy elkérezünk a magyar tanárnötöl és sétálunk egyet a Vikenden. Mindezt úgy kellett elintézni, hogy édesanyám, aki az iskola szakácsnöje volt, ne tudjon semmiröl. Becsengetés elött felmentünk a tanáriba és mindketten elkéreztünk. Én azt mondtam, hogy temetésre kell menjek. A tanárnö nagyon rendes volt, nem érdeklödött, hogy ki halt meg és mindkettönket elengedett.

Na ez jól sikerült – mondtuk egymásnak, s nagyokat kacagtunk. Milyen jót fürdünk ma. Sokkal jobb volt a szabad ég alatt, mint bent az osztályban a fülledt levegön és a feleléstöl való szorongás alatt.

Kiértünk a tóhoz és teljesen megfeledkeztünk az iskoláról.

Vége lett a magyarórának és egyben az aznapi tanításnak is. Hazafele menet a tanárnö benézett a konyhára és legnagyobb meglepetésére ott látta édesanyámat.

– Katica, hát maga nem ment a temetésre ?

Édesanyám mint akibe a villám csapott bele. Ö persze semmiröl sem tudott. Milyen temetésre ?

Hát a fia ezelött egy órával kérezett el temetésre.

Szegény édesanyám. Nem tudta mit feleljen. Azonnal észbekapott, hogy hazugság lehetett az egész, de nincs kizárva, hogy tényleg oda ment, de akkor hogy nem szólott be, hogy nem hagyta itt a táskáját.

Nem tudok semmi temetésröl, de nincs kizárva, hogy valaki ismeröse, volt osztálytársa  halt meg.

A feltűnö csak az volt, hogy miért nem lépett be fia, bejelenteni édesanyjának, hogy temetésre megy. Biztos csak kibúvó volt az egész. De hova mehetett? Így töprengett édesanyja magában. Az én fiam nem rossz gyerek. Soha sem hazudott nekem, semmi rosszat nem tett még az iskolában. Biztos hazament. Lehet nem tudta a leckét. De miért hazudott?

Mire édesanyám hazaért, én már otthon voltam. Úgy viselkedtem, mintha mi sem történt volna. Édesanyám is egy darabig, aztán feltette a váratlanul ért, meglepö kérdést: Hogy volt a temetésen ?

Te honnan tudsz róla ?

Látod fiam, a hazugság az ember elött jár.